Zsoltárok könyve 86
86
[Dávid imádsága.] URam, fordítsd felém füledet, hallgass meg, mert nyomorult és szegény vagyok!
2
Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok. Mentsd meg, Istenem, szolgádat, aki benned bízik.
3
Könyörülj rajtam, Uram, mert hozzád kiáltok mindennap!
4
Vidámítsd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem föl, Uram, lelkemet.
5
Mert te, Uram, jó vagy és megbocsátó, igen kegyelmes mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak.
6
Figyelj, URam, imádságomra, és hallgasd meg könyörgésem szavát!
7
Nyomorúságom idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8
Nincsen, Uram, hozzád hasonló az istenek között, és nincs műveidhez hasonló sem!
9
Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és dicsőítik nevedet.
10
Mert nagy vagy te, és csodadolgokat művelsz. Egyedül csak te vagy Isten!
11
Taníts meg engem utadra, URam, hogy igazságodban járhassak, és teljes szívvel féljem nevedet!
12
Magasztallak, URam, Istenem, teljes szívemből, és örökké dicsőítem nevedet!
13
Mert nagy rajtam a kegyelmed, és a Seol mélyéről is kiszabadítottad lelkemet.
14
Istenem! Kevélyek támadtak ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, akik nem törődnek veled.
15
De te, Uram, irgalmas és könyörülő Isten vagy, késedelmes a haragra, és nagy a kegyelmed és hűséged!
16
Tekints rám, és könyörülj rajtam! Add a te erődet szolgádnak, és mentsd meg szolgálóleányod fiát!
17
Add nekem jóságod jelét, hogy lássák gyűlölőim, és megszégyenüljenek, amikor te, URam, megsegítesz és megvigasztalsz engem.