1 Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak a püspökökkel és diakónusokkal együtt.

2 Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

3 Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok,

4 és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,

5 mivel az első naptól fogva mind ez ideig közösséget vállaltatok az evangéliummal.

6 Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégezi a Krisztus Jézus napjáig.

7 Méltó dolog így gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mint akik mind az én fogságomban, mind az evangélium védelmében és megerősítésében mindnyájan részestársaim vagytok a nekem adott kegyelemben.

8 Mert Isten a bizonyságom, mennyire vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetében.

9 Azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek egyre jobban bővölködjék ismeretben és teljes megértésben,

10 hogy megítélhessétek, hogy mi a becsesebb, és így tiszták és feddhetetlenek legyetek a Krisztus napjára,

11 teljesek az igazság gyümölcsével, amelyet Jézus Krisztus terem Isten dicsőségére és magasztalására.

12 Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy amik velem történtek, inkább előmenetelére lettek az evangéliumnak,

13 mert az egész testőrség előtt és mindenki más előtt is nyilvánvaló lett, hogy Krisztusért viselem a bilincseket,

14 és így az Úrban való testvérek közül legtöbben fogságomban bízva, egyre nagyobb bátorsággal merik szólni Isten igéjét.

15 Némelyek ugyan irigységből és versengésből is, de mások jó szándékból hirdetik Krisztust.

16 Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem,

17 mások pedig önérdekből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert úgy vélik, hogy fogságom nyomorúságait ezzel növelik.

18 De mit mondjak? Csak az számít, hogy bármi módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdetik, és én ennek örülök, sőt örülni is fogok.

19 Mert tudom, hogy ez nekem üdvösségemre lesz a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által,

20 az én esengő várakozásom és reménységem szerint, hogy semmiben nem vallok szégyent, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben akár az életem, akár a halálom által.

21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.

22 De ha e testben való élet gyümölcsöző munkát jelent számomra, hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.

23 Mert ez a kettő szorongat: kívánok elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb,

24 de miattatok szükségesebb e testben megmaradnom.

25 És ebben bízva tudom, hogy megmaradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való gyarapodásotokra és örömötökre,

26 hogy bőven dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok.

27 A Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek, és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy megálltok egy lélekben, egy szívvel küzdve az evangélium hitéért,

28 és hogy nem rettentek meg semmiben az ellenfelektől, ami nekik a pusztulás jele, nektek az üdvösségé, és ez Istentől van.

29 Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek is érte,

30 ugyanúgy tusakodva, ahogy azt nálam láttátok, és most felőlem halljátok.