1Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak a püspökökkel és diakónusokkal együtt.
2Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
3Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok,
4és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,
5mivel az első naptól fogva mind ez ideig közösséget vállaltatok az evangéliummal.
6Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégezi a Krisztus Jézus napjáig.
7Méltó dolog így gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mint akik mind az én fogságomban, mind az evangélium védelmében és megerősítésében mindnyájan részestársaim vagytok a nekem adott kegyelemben.
8Mert Isten a bizonyságom, mennyire vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetében.
9Azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek egyre jobban bővölködjék ismeretben és teljes megértésben,
10hogy megítélhessétek, hogy mi a becsesebb, és így tiszták és feddhetetlenek legyetek a Krisztus napjára,
11teljesek az igazság gyümölcsével, amelyet Jézus Krisztus terem Isten dicsőségére és magasztalására.
12Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy amik velem történtek, inkább előmenetelére lettek az evangéliumnak,
13mert az egész testőrség előtt és mindenki más előtt is nyilvánvaló lett, hogy Krisztusért viselem a bilincseket,
14és így az Úrban való testvérek közül legtöbben fogságomban bízva, egyre nagyobb bátorsággal merik szólni Isten igéjét.
15Némelyek ugyan irigységből és versengésből is, de mások jó szándékból hirdetik Krisztust.
16Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem,
17mások pedig önérdekből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert úgy vélik, hogy fogságom nyomorúságait ezzel növelik.
18De mit mondjak? Csak az számít, hogy bármi módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdetik, és én ennek örülök, sőt örülni is fogok.
19Mert tudom, hogy ez nekem üdvösségemre lesz a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által,
20az én esengő várakozásom és reménységem szerint, hogy semmiben nem vallok szégyent, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben akár az életem, akár a halálom által.
21Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.
22De ha e testben való élet gyümölcsöző munkát jelent számomra, hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.
23Mert ez a kettő szorongat: kívánok elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb,
24de miattatok szükségesebb e testben megmaradnom.
25És ebben bízva tudom, hogy megmaradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való gyarapodásotokra és örömötökre,
26hogy bőven dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok.
27A Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek, és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy megálltok egy lélekben, egy szívvel küzdve az evangélium hitéért,
28és hogy nem rettentek meg semmiben az ellenfelektől, ami nekik a pusztulás jele, nektek az üdvösségé, és ez Istentől van.
29Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek is érte,
30ugyanúgy tusakodva, ahogy azt nálam láttátok, és most felőlem halljátok.