---

¹ [A karmesternek: „A szőlőtaposók” dallamára. Ászáfé.] (2) Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek, ujjongjatok Jákób Istenének!
² (3) Dalt zengjetek, és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát, citerával együtt.
³ (4) Fújjatok kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!
⁴ (5) Mert elvégzett dolog ez Izráelnél, Jákób Istenének rendelkezése.
⁵ (6) Bizonyságul adta Józsefnek, amikor Egyiptom ellen indult. Olyan nyelvet hallottam ott, amelyet nem ismertem:
⁶ (7) Levettem válláról a terhet, keze megmenekült a kosártól.
⁷ (8) Segítségül hívtál a nyomorúságban, és én megszabadítottalak téged. Feleltem neked a mennydörgés rejtekéből, megpróbáltalak Meríbá vizénél. [Szela]
⁸ (9) Hallgass meg, népem, hadd intselek! Ó, Izráel, bárcsak meghallgatnál engem!
⁹ (10) Ne legyen nálad idegen isten, és idegen isten előtt ne hajolj meg!
¹⁰ (11) Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről. Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm azt!
¹¹ (12) De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem.
¹² (13) Ezért meghagytam őket szívük keménységében, hadd járjanak saját tanácsuk szerint.
¹³ (14) Ó, ha népem hallgatna rám, és Izráel az én utaimon járna!
¹⁴ (15) Rögtön megaláznám ellenségeit, és szorongatói ellen fordítanám kezem.
¹⁵ (16) Az ÚR gyűlölői hízelegnének neki, és bűnhődésük ideje örökké tartana.
¹⁶ (17) Téged pedig megelégítenélek a búza javával és sziklából folyó mézzel lakatnálak jól!