1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak, Jézus Krisztusnak az igazsága által:
2 Kegyelem és békesség áradjon rátok bőségesen az Istennek és Jézusnak, a mi Urunknak megismerésében.
3 Az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való az ő megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott,
4 amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket, hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek, kikerülve azt a romlottságot, amely a kívánság miatt van a világban.
5 Éppen ezért minden igyekezettel azon legyetek, hogy a ti hitetekhez bőségesen adjatok még erényt, az erényhez ismeretet,
6 az ismerethez pedig önuralmat, az önuralomhoz türelmet, a türelemhez kegyességet,
7 a kegyességhez testvériességet, a testvériességhez szeretetet.
8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek sem tétlenek, sem gyümölcstelenek a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésében.
9 Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezett a régi bűneiből való megtisztulásáról.
10 Azért, testvéreim, igyekezzetek még inkább megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztatásotokat, mert ha ezeket teszitek, soha nem buktok el.
11 Mert így gazdagon megadatik nektek a bemenetel a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.
12 Azért mindenkor emlékeztetni foglak titeket ezekre, noha tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.
13 De amíg ebben a porsátorban vagyok, helyesnek tartom, hogy emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket.
14 Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátramat, ahogyan a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nekem.
15 De igyekszem, hogy halálom után is mindenkor megemlékezzetek ezekről.
16 Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem mint akik szemtanúi voltunk nagyságának.
17 Mert amikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy a felséges dicsőség ilyen szózata jutott hozzá: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”,
18 akkor ezt a mennyből hozzá intézett szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen.
19 És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpára, amíg felvirrad a nappal, és hajnalcsillag kel fel a szívetekben.
20 Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írásban egy prófécia sem származik saját magyarázatból,
21 mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem Isten szent emberei a Szentlélektől indíttatva szóltak.