1 Ez az ÚR szava, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samária és Jeruzsálem felől.

2 Halljátok meg mind, ti népek, figyeljen a föld és minden lakója! Az én Istenem, az ÚR legyen bizonyság ellenetek, az ÚR az ő szent templomából!

3 Mert íme, eljön helyéről az Úr, leszáll, és a föld magaslatain lépdel.

4 Elolvadnak alatta a hegyek, a völgyek pedig széthasadoznak, mint viasz a tűz előtt, s mint a meredély a leömlő víztől.

5 Jákób bűnéért lesz mindez, és Izráel házának vétkei miatt! Mi Jákób vétke? Vajon nem Samária-e? És mi Júda magaslata? Vajon nem Jeruzsálem-e?

6 Samáriát mezőn lévő rommá teszem, szőlőültetvény helyévé. Lezúdítom köveit a völgybe, és még az alapjait is föltárom.

7 Faragott képei mind összetörnek, minden keresményét tűz égeti meg, és minden bálványát semmivé teszem. Mivel paráznaság béréből gyűjtögette azokat, ezért ismét paráznaság bérévé lesznek.

8 Emiatt kesergek és jajgatok, mezítláb és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakál, és kiáltok, mint a strucc.

9 Mert halálos a csapás, amely Júdát érte, és népem kapujáig, Jeruzsálemig hatolt.

10 Gátban el ne mondjátok, egyáltalán ne sírjatok! Bét-Afrában porban henteregjetek!

11 Költözz el, Sáfír lakója, gyalázatban, mezítelenül! Nem mer kivonulni Caanán lakossága, Bét-Écel gyásza miatt nem lehet többé ott tartózkodni.

12 Márót lakója a jóra vágyódik, mert veszedelem szállt le az ÚRtól Jeruzsálem kapujára!

13 Gyors paripát fogj be a harci szekérbe, Lákis lakója, mert itt kezdted el a vétkezést Sion leányával. Bizony, benned találhatók Izráel bűnei!

14 Ezért adj válólevelet Móreset-Gátnak! Akzíb házai megcsalják Izráel királyait.

15 Elhozom rád azt, aki birtokba vesz téged, Marésa lakosa. Adullámig jut el Izráel dicsősége!

16 Kopaszra nyírd le hajad gyönyörűséges fiaid miatt! Légy kopasz, mint a keselyű, mert rabságra viszik őket tőled.