1A presbiter a szeretett Gájusznak, akit igazán szeretek.
2Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, mint ahogy jó dolga van lelkednek.
3Mert nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, mint ahogy te igazságban jársz.
4Nincs annál nagyobb örömem, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.
5Szeretett barátom, hűségesen jársz el mindenben, amit a testvérekért és az idegenekért teszel,
6akik bizonyságot is tettek szeretetedről a gyülekezet előtt. Jól teszed, ha Istenhez méltóan indítod őket útjukra,
7mert az ő nevéért keltek útra, és semmit sem fogadtak el a pogányoktól.
8Mert tartozunk felkarolni az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban.
9Írtam a gyülekezetnek, de Diotrefész, aki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket.
10Ezért ha odamegyek, emlékezetébe idézem azokat a dolgokat, amelyeket művel, hogy gonosz szavakkal áskálódik ellenünk, sőt még ezzel sem elégedve meg maga sem fogadja be a testvéreket, és akik ezt megtennék, azokat ebben megakadályozza és a gyülekezetből kiveti.
11Szeretett barátom, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki jót cselekszik, az Istentől van, aki pedig rosszat cselekszik, nem látta Istent.
12Demetriosz mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság is, de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.
13Sok írnivalóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni neked,
14hanem remélem, hogy csakhamar meglátlak téged, és szemtől szembe beszélhetünk. (15) Békesség neked! Köszöntenek téged barátaid. Köszöntsd barátainkat név szerint.