---

¹ Az ÚR szava, amely Jóelhez, Petúél fiához szólt.
² Vének, halljátok ezt, és figyeljen a föld minden lakója! Történt-e ilyen a ti időtökben vagy a ti atyáitok idejében?
³ Beszéljétek el fiaitoknak, és fiaitok beszéljék el az ő fiaiknak és azoknak fiai a következő nemzedéknek!
⁴ Amit a hernyó meghagyott, megette a sáska. Amit a sáska meghagyott, megette a szöcske, és amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár.
⁵ Ébredjetek föl, részegesek, és sírjatok, jajgassatok mind, ti borivók, a mustért, mert elvétetett az a szátoktól!
⁶ Mert egy nép tört országomra, erős és megszámlálhatatlan. Fogai, mint az oroszlán fogai, és tépőfogai, mint a nőstény oroszláné.
⁷ Pusztává tette szőlőmet, letördelte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelszórta, fehérlenek az ágai.
⁸ Keseregj, mint a hajadon, aki gyászba öltözött ifjúsága jegyeséért.
⁹ Kifogyott az étel- és italáldozat az ÚR házából, gyászolnak a papok, az ÚR szolgái.
¹⁰ Elpusztult a mező, gyászol a föld, mert elpusztult a gabona, kiszáradt a must, kiapadt az olaj.
¹¹ Szégyenkezzetek, ti szántóvetők, jajgassatok, szőlőművesek a búzáért és az árpáért, mert elveszett a mezőn az aratnivaló!
¹² Elszáradt a szőlőtő, elhervadt a fügefa. A gránátalmafa, a datolyafa és az almafa meg a mező minden gyümölcsfája kiszáradt. Bizony kiszáradt az öröm az emberek közül.
¹³ Öltsetek gyászruhát, és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái! Jöjjetek, és háljatok gyászruhában, Istenem szolgái, mert megszűnt az étel- és italáldozat Istenetek házában.
¹⁴ Szenteljetek böjtöt, hirdessetek ünnepet! Gyűjtsétek össze a véneket, a föld minden lakosát az ÚRnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az ÚRhoz!
¹⁵ Jaj, micsoda nap! Bizony közel van az ÚR napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.
¹⁶ Hát nem a szemünk láttára veszett ki az élelem, az öröm és vigasság Istenünk házából?
¹⁷ Elszáradt a mag a barázdákban, kiürültek a magtárak, összedőltek a csűrök, mert kiszáradt a gabona.
¹⁸ Mint nyög a jószág! Nyugtalankodnak a marhacsordák, mert nincs legelőjük, bűnhődnek még a juhnyájak is!
¹⁹ Hozzád kiáltok, URam, mert tűz emésztette meg a puszta legelőit, és láng perzselte meg a mező minden fáját.
²⁰ A mező állatai is szomjaznak téged, mert kiszáradtak a folyóvizek, és tűz emésztette meg a puszta legelőit.