1 Ahasvérós idejében történt. Ez az Ahasvérós Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartományon uralkodott.
2 Abban az időben, amikor Ahasvérós király Súsán várában, királyi trónján ült,
3 uralkodása harmadik évében lakomát szerzett minden fejedelmének és szolgájának. Megjelentek előtte Perzsia és Média hatalmasságai, főemberei és a tartományok fejedelmei.
4 Hosszú ideig, száznyolcvan napon keresztül mutogatta királyi dicsőségének gazdagságát és hatalmának ragyogását és pompáját.
5 Amikor elmúltak ezek a napok, a király hét napig tartó lakomát rendezett a királyi palota kertjének udvarában az egész népnek, amely Súsán várában tartózkodott, a kicsinytől fogva a nagyig.
6 Fehér vászon- és kék bíbor gyapjúszőnyegek voltak fehér gyapjúból és bíborból való kötelekkel, ezüstkarikákkal a fehérmárvány oszlopokra erősítve. Arany- és ezüstkerevetek voltak az alabástrom-, fehérmárvány, gyöngyház- és sötét márványpadozaton.
7 Különféle formájú aranyedényekből ittak, és a királyi bort királyi módon, bőkezűen adták.
8 A rendelkezés szerint senkit sem erőltettek, hogy igyon. Így hagyta meg a király háza minden gondviselőjének, hogy mindenkinek kedvére tegyenek.
9 Vasti királyné pedig az asszonyoknak készített lakomát Ahasvérós királyi palotájában.
10 A hetedik napon, amikor megvidámult a király szíve a bortól, azt parancsolta Mehúmánnak, Bizzetának, Harbónának, Bigtának és Abagtának, Zétarnak és Karkasznak, a hét udvarmesternek, akik Ahasvérós király személye körül látták el a szolgálatot,
11 hogy vezessék a király elé Vasti királynét királyi koronával a fején, hogy megmutassa szépségét a népnek és a fejedelmeknek. Mert szép megjelenésű volt.
12 De Vasti királyné megtagadta, hogy bemenjen a király parancsára, amelyet az udvarmesterek által küldött. Erre igen fölháborodott a király, és haragra gerjedt.
13 Megkérdezte hát a király a bölcseket, akik ismerték az elmúlt időket, mert az volt a szokás, hogy a király minden dolgát a jog és törvény tudósai elé vitték.
14 Perzsia és Média hét fejedelme, Karsená, Sétár, Admátá, Tarsis, Meresz, Marszená és Memúkán állt a legközelebb hozzá, akik bármikor láthatták a királyt, és a legjelentősebb helyeket töltötték be az országban.
15 Ezt kérdezte tőlük a király: Mit kell hát cselekedni a törvény szerint Vasti királynéval, mivel nem teljesítette Ahasvérós királynak az udvarmesterek által üzent parancsát?
16 Akkor azt mondta Memúkán a király és a fejedelmek előtt: Nemcsak a király ellen vétkezett Vasti királyné, hanem Ahasvérós király minden tartományának az összes fejedelme és népe ellen is.
17 Mert a királyné cselekedetének híre eljut minden asszonyhoz, és majd ők is megvetik férjüket, és azt mondják: Ahasvérós király is megparancsolta, hogy Vasti királyné menjen hozzá, de nem ment.
18 És még ma meghallják Perzsia és Média fejedelemasszonyai, hogy mit tett a királyné, és majd ők is így fognak beszélni a király minden fejedelmével, és ebből sok megvetés és harag származik.
19 Ha tehát jónak látja a király, bocsásson ki királyi parancsot, és írják azt a visszavonhatatlan perzsa-méd törvények közé, hogy Vasti többé ne jöjjön Ahasvérós király színe elé, és hogy az ő királynői hatalmát adja a király másnak, aki jobb őnála.
20 Hadd hallják meg a király által kiadott rendeletet egész országában, amely igen nagy, hogy minden asszony adja meg a tiszteletet az ő férjének, a legnagyobbtól a legkisebbig.
21 Ez a tanács megnyerte a király és a fejedelmek tetszését, és a király Memúkán beszéde szerint cselekedett.
22 Levelet küldött birodalma minden tartományába, mindegyik tartományhoz a maga írásmódja szerint és minden népnek a maga nyelvén, hogy mindenütt a férfi legyen az úr a maga házában; és ezt hirdessék ki mindegyik nép nyelvén.