---

¹ [Dávidé.] Ne bosszankodj az elvetemültek miatt, ne irigykedj a gonosztevőkre!
² Mert hirtelen levágják őket, mint a füvet, s elfonnyadnak, mint a gyönge növény.
³ Bízzál az ÚRban, és cselekedj jót, e földön lakjál, és élj hűségesen.
⁴ Gyönyörködj az ÚRban, és megadja neked szíved kéréseit.
⁵ Hagyjad az ÚRra utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
⁶ Felhozza igazságodat, mint a világosságot, és jogodat, miként a delet.
⁷ Csendesedjél le az ÚR előtt, és türelmesen várjad őt! Ne bosszankodjál azon, hogy azoknak szerencsés az útjuk, akik álnok tanácsokat követnek.
⁸ Szűnj meg haragudni, hagyj fel a heveskedéssel. Ne bosszankodjál, az csak rosszra vinne!
⁹ Mert az elvetemültek kipusztulnak; de akik az Úrban remélnek, ők öröklik a földet.
¹⁰ Még egy kevés idő, és nincs gonosz, nézed a helyét, és nem találod.
¹¹ A szelídek öröklik a földet, és elégedettek lesznek sorsukkal.
¹² Fondorlatot sző a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja ellene.
¹³ Az ÚR nevet rajta, mert látja, hogy eljön az ő napja.
¹⁴ Kardot rántanak a gonoszok, kifeszítik íjaikat, hogy elejtsék a szegényt és nyomorultat, és levágják az egyenes úton járót.
¹⁵ De kardjuk saját szívükbe hatol, és íjuk eltörik.
¹⁶ Jobb a kevés az igaznak, mint a gazdagság a sok gonosznak.
¹⁷ Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az ÚR.
¹⁸ Jól ismeri az ÚR a feddhetetlenek napjait, és örökségük örökké megmarad.
¹⁹ Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben sem, jóllaknak az éhínség napjaiban.
²⁰ De a gonoszok elvesznek, és az ÚR ellenségei elenyésznek, még ha olyanok is, mint a mező ékessége: füstként enyésznek el.
²¹ Kölcsönt kér a gonosz, és nem fizeti vissza, de az igaz irgalmas és adakozó.
²² Mert akiket megáld az ÚR, öröklik a földet, és akiket megátkoz, kipusztulnak.
²³ Az ÚR megerősíti annak az embernek lépteit, akinek útját kedveli.
²⁴ Ha megbotlik is, nem esik el, mert az ÚR kézen fogja.
²⁵ Gyermek voltam, és már megvénültem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, sem azt, hogy magzata kenyeret kéregetett volna.
²⁶ Mindennap könyörül és kölcsönad, és magzata áldott.
²⁷ Kerüld a rosszat, cselekedj jót, és örökké megmaradsz.
²⁸ Mert az ÚR szereti az igazságot, és nem hagyja el kegyeseit. Megőrzi őket örökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
²⁹ Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta laknak.
³⁰ Bölcsességet mond az igaz ember szája, és nyelve igazat szól.
³¹ Istenének törvénye van szívében, nem ingadoznak léptei.
³² Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi.
³³ De az ÚR nem hagyja a kezében, és nem kárhoztatja, amikor ítéletre kerül.
³⁴ Remélj az Úrban, őrizd meg az ő útját; akkor fölmagasztal téged, és öröklöd a földet. Meglátod, hogy kipusztítja a gonoszokat.
³⁵ Láttam egy erőszakos, gonosz embert: szétterjeszkedett, mint egy dús lombú, zöldellő fa.
³⁶ De eltűnt, és íme, nem volt többé, kerestem, de nem volt található.
³⁷ Ügyelj, hogy feddhetetlen légy, vigyázz, hogy becsületes maradj, mert a jövendő a béke emberéé.
³⁸ De a bűnösök mind elvesznek, a gonoszok vége pusztulás.
³⁹ Az igazak megmaradása azonban az ÚRtól van, ő az erősségük a szükség idején.
⁴⁰ Megsegíti őket az ÚR, és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól, és megtartja őket, mert hozzá menekültek.