1 [A karmesternek: húros hangszerre. Dávid tanítása.] (2) Istenem, hallgasd meg imádságomat, és ne rejtőzz el könyörgésem elől!

2 (3) Figyelj rám, és hallgass meg engem, mert kesergek a bajok miatt, és megzavarodtam

3 (4) az ellenség hangja és a hitetlenek nyomorgatása miatt, mert romlást zúdítanak rám, és dühödten támadnak engem.

4 (5) Szívem reszket bensőmben, és halálfélelem tört rám.

5 (6) Félelem és rettegés fogott el, és borzongás járt át engem.

6 (7) Azt mondtam: Bárcsak szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és megnyugodnék.

7 (8) Íme, messzire mennék, és a pusztában laknék. [Szela]

8 (9) Sietve keresnék menedéket e sebes szél, e forgószél elől.

9 (10) Zavard össze őket, Uram, és oszd meg nyelvüket; mert csak erőszakot és háborgást látok a városban.

10 (11) Nappal és éjjel körüljárják kőfalait, bent pedig gonoszság és ártalom van.

11 (12) Veszedelem van benne, és nem távozik tereiről a zsarnokság és csalárdság.

12 (13) Mert nem ellenség szidalmazott engem, hiszen azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelkedett föl ellenem, hiszen elrejtőztem volna előle.

13 (14) Hanem te, hozzám hasonló halandó, bizalmasom és jó barátom,

14 (15) akivel édes bizalomban éltünk együtt, és akivel Isten házába jártunk a sokasággal együtt.

15 (16) Jöjjön rájuk a halál, szálljanak elevenen a Seolba, mert gonoszság vett lakozást közöttük!

16 (17) Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem.

17 (18) Este, reggel és délben sóhajtozom és jajgatok, és ő meghallja hangomat.

18 (19) Megszabadítja lelkemet a rám támadóktól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem.

19 (20) Isten meghallgat, és megalázza őket, akik nem akarnak megváltozni, és nem félik Istent; mert kezdettől fogva ő ül a trónon. [Szela]

20 (21) Kezet emelt a vele békességben lévőkre, megszegte szövetségét.

21 (22) A vajnál is simább a szája, de szívében háborúság van. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig kivont kard az.

22 (23) Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rólad. Nem engedi sohasem, hogy ingadozzék az igaz.

23 (24) Istenem, te a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszomjas és álnok emberek életük felét sem érik el. De én benned bízom!