1
[Ének. Ászáf zsoltára.] (2) Istenem, ne maradj veszteg, ne hallgass, ó, Istenem, ne légy tétlen!
2
(3) Mert íme, háborognak ellenségeid, és gyűlölőid fölemelik fejüket.
3
(4) Néped ellen ravasz terveket szőnek, és tanácskoznak védenceid ellen.
4
(5) Azt mondják: Gyertek, veszítsük el őket, hogy megszűnjön e nép, és ne emlegessék többé Izráel nevét!
5
(6) Együtt, egy szívvel tanácskoztak, szövetséget kötöttek ellened:
6
(7) az edómiak sátrai és az izmáeliek, a móábiak és a hagriak,
7
(8) Gebál, Ammón és Amálék, Filisztea Tírusz lakóival együtt.
8
(9) Asszíria is szövetkezett velük, segítőjévé lettek Lót fiainak. [Szela]
9
(10) Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kísón- pataknál;
10
(11) akik elvesztek Éndórnál, és a föld trágyájává lettek.
11
(12) Tedd őket és előkelőiket olyanná, mint Órebet és Zeébet, mint Zebahot és Calmunnát minden fejedelmükkel együtt,
12
(13) akik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak Isten hajlékát!
13
(14) Istenem! Tedd őket olyanná, amilyen a forgószél és amilyen a szélfútta polyva.
14
(15) Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng fölégeti a hegyeket,
15
(16) úgy kergesd őket szélvészeddel, és úgy rettentsd őket forgószeleddel!
16
(17) Borítsd be arcukat gyalázattal, hogy keressék, URam, a te nevedet!
17
(18) Szégyenüljenek meg, és rettenjenek el örökre, piruljanak és pusztuljanak el!
18
(19) Tudják meg, hogy te, akinek ÚR a neve, egyedül te vagy felséges Isten az egész földön!