1 Ászáf zsoltáréneke.

2 Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem!

3 Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket.

4 Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen.

5 Gyertek – mondják –, irtsuk ki ezt a népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére!

6 Mert egyetértésben tanácskoznak, szövetséget kötnek ellened

7 Edóm lakói és az izmaeliek, a móábiak és a hagriak,

8 Gebál, Ammón és Amálék, Filisztea, Tírusz lakóival.

9 Asszíria is hozzájuk csatlakozott, támasza lett Lót fiainak. (Szela.)

10 Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál,

11 akik megsemmisültek Én-Dórnál, és a föld trágyájává lettek!

12 Tégy úgy előkelőikkel, mint Órébbel és Zeébbel, minden főemberükkel úgy, mint Zebahhal és Calmunnával,

13 akik ezt mondták: Foglaljuk el Isten birtokát!

14 Istenem, tedd őket olyanná, mint az ördögszekér, vagy mint a szélhordta pelyva!

15 Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng égeti a hegyeket,

16 úgy üldözd őket viharoddal, úgy rémítsd őket forgószeleddel!

17 Borítsd el gyalázattal arcukat, hogy keressék nevedet, Ur am!

18 Szégyenüljenek meg, és rémüldözzenek örökké, pironkodjanak, és vesszenek el!

19 Tudják meg, hogy egyedül te vagy az, akinek Úr a neve, aki felséges az egész földön!