---

¹ [Dávid bizonyságtétele.] Tarts meg engem, Istenem, mert benned bízom!
² Ezt mondom az ÚRnak: Az én URam vagy, nálad nagyobb jó nincs számomra.
³ A szentekben, akik e földön vannak, és a felségesekben van minden gyönyörűségem.
⁴ Megsokasodnak fájdalmai azoknak, akik más isten után sietnek, de én nem áldozom nekik véresáldozatot, és nevüket sem veszem ajkamra.
⁵ Az ÚR az én osztályrészem és poharam; te tartod kezedben sorsomat.
⁶ Az én részem kies helyre esett, valóban szép örökség jutott nekem.
⁷ Áldom az URat, aki tanácsot ad nekem, bensőm még éjjel is oktat engem.
⁸ Az ÚRra nézek szüntelen; nem rendülök meg, mert a jobbom felől van.
⁹ Ezért örül a szívem, és vigad a lelkem, testem is biztonságban lakik.
¹⁰ Mert nem hagyod lelkemet a sírba jutni, nem engeded, hogy szented rothadást lásson.
¹¹ Te tanítasz engem az élet ösvényére, nálad teljes az öröm, jobbodon örök gyönyörűség van.