Zsoltárok könyve 34
34
[Dávidé; abból az időből, amikor őrültnek tettette magát Abímelek előtt, aki elűzte, ő pedig elment.] (2) Áldom az URat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!
2
(3) Az ÚRral dicsekszik lelkem; hallják ezt a szegények, és örülnek.
3
(4) Dicsőítsétek velem az URat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!
4
(5) Kerestem az URat, és meghallgatott engem, minden félelmemből kimentett engem.
5
(6) Akik őrá néznek, felvidulnak, és arcuk nem pironkodik.
6
(7) Ez a szegény kiáltott, és az ÚR meghallgatta, minden bajából kimentette őt.
7
(8) Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megszabadítja őket.
8
(9) Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
9
(10) Féljétek az URat, ti szentjei! Mert akik őt félik, azoknak semmiben nincs fogyatkozásuk.
10
(11) Az oroszlánok is szűkölködnek, éheznek, de akik az URat keresik, nem nélkülöznek semmi jót.
11
(12) Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak titeket az ÚR félelmére!
12
(13) Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni?
13
(14) Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól és ajkadat a csalárd beszédtől.
14
(15) Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót. Keresd a békességet és kövesd.
15
(16) Az ÚR szeme az igazakon van, és füle az ő kiáltásukra figyel.
16
(17) Az ÚR arca pedig a gonosztevők ellen fordul, és emlékezetüket is kiirtja a földről.
17
(18) Ha az igazak kiáltanak, az ÚR meghallgatja és minden bajukból kimenti őket.
18
(19) Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és megsegíti a megsebzett lelkeket.
19
(20) Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR.
20
(21) Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük.
21
(22) A gonoszt a gonoszság öli meg, és meglakolnak, akik gyűlölik az igazat.
22
(23) Az ÚR megváltja szolgái lelkét, és senki sem lakol meg, aki hozzá menekül.