1A presbiter a kiválasztott úrnőnek és gyermekeinek, akiket igazán szeretek, és nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az igazságot,
2az igazságért, amely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké:
3Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, az Atya Fiától igazsággal és szeretettel.
4Nagyon örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, akik igazságban járnak, amint parancsolatot vettünk az Atyától.
5És most kérlek téged, úrnőm, nem mintha új parancsolatot írnék neked, hanem mint amely kezdettől fogva megvolt nálunk, hogy szeressük egymást.
6A szeretet pedig az, hogy az ő parancsolatai szerint járunk. Ez tehát a parancsolat, mint ahogy kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok.
7Mert sok hitető jött erre a világra, akik nem vallják Jézust testben eljött Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus.
8Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsétek azt, amiért munkálkodtatok, hanem teljes jutalmat kapjatok.
9Aki túlmegy a Krisztus tanításán, és nem marad abban, annak nincs Istene, aki megmarad az ő tanításában, azé az Atya is, és a Fiú is.
10Ha valaki hozzátok megy, és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be házatokba, és ne köszöntsétek,
11mert aki köszönti, közösséget vállal az ő gonosz cselekedeteivel.
12Sok írnivalóm volna nektek, de nem akartam papíron és tintával írni, hanem remélem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.
13Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvéreid gyermekei.