1
[Ének. Dávid zsoltára.] (2) Kész az én szívem, Istenem, hadd énekeljek és zengedezzek lelkemből!
2
(3) Ébredj föl, lant és hárfa, hadd keltsem föl a hajnalt!
3
(4) Magasztallak téged a népek között, URam, zengedezek neked a nemzetek között!
4
(5) Mert nagy a kegyelmed, fölülmúlja az egeket, hűséged pedig a fellegekig ér!
5
(6) Téged illet az egeket fölülmúló magasztalás, Istenem, dicsőséged legyen az egész földön!
6
(7) Segíts jobboddal, és hallgass meg engem, hogy megszabaduljanak, akiket szeretsz.
7
(8) Isten így szólt szentségében: Örvendek, hogy feloszthatom Sikemet, és fölmérhetem Szukkót völgyét.
8
(9) Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim védősisak a fejemen, Júda az uralkodói pálcám,
9
(10) Móáb pedig a mosdómedencém, Edómra teszem sarumat, Filisztea felett diadalmasan ujjongok.
10
(11) Ki visz el engem a bekerített városba? Ki vezet el engem Edómig?
11
(12) Nem te vagy-e az, Istenünk, aki megvetettél minket, és nem jársz seregeinkkel?
12
(13) Adj szabadulást nekünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
13
(14) Istennel hatalmasan cselekszünk, ő tapossa el ellenségeinket.