---

¹ [Ászáf zsoltára.] Az Istenek Istene, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig.
² A tökéletes szépségű Sionról ragyog föl az Isten.
³ Eljön a mi Istenünk, és nem hallgat, emésztő tűz van előtte, és erős forgószél körülötte.
⁴ Hívja az egeket odafenn és a földet, hogy megítélje népét.
⁵ Gyűljetek elém, kegyeseim, akik áldozattal kötöttetek szövetséget velem!
⁶ Az egek hirdetik igazságát, mert Isten a bíró. [Szela]
⁷ Halld, népem, hadd szóljak! Izráel, hadd tegyek bizonyságot ellened! Isten vagyok én, a te Istened.
⁸ Nem feddlek meg véresáldozataidért, sem szüntelen előttem lévő égőáldozataidért.
⁹ De nem fogadhatok el bikát a te házadból vagy bakokat a te aklaidból,
¹⁰ mert enyém az erdő minden vadja, az ezernyi hegy minden állata.
¹¹ Ismerem a hegyek minden szárnyasát, és minden az enyém, ami mozog a földön.
¹² Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém e világ és ami azt betölti.
¹³ Vajon a bikák húsát eszem-e, és a bakok vérét iszom-e?
¹⁴ Hálával áldozzál Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!
¹⁵ Hívj segítségül engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem.
¹⁶ A gonosznak pedig azt mondja Isten: Hogy mersz beszélni rendeléseimről, és szádra venni szövetségemet?
¹⁷ Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted beszédemet!
¹⁸ Ha tolvajt látsz, mellé szegődsz, és paráznákkal közösködsz.
¹⁹ Szádat gonoszságra tátod, és nyelved csalárdságot sző.
²⁰ Leülsz, és testvéred ellen beszélsz, anyád fiát is szidod.
²¹ Ezeket teszed, és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddlek téged, és eléd sorolom mindezeket.
²² Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül.
²³ Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki figyel az útra, annak mutatom meg Isten szabadítását.