---

¹ [Dávidé.] Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal!
² Ragadj pajzsot és vértet, és kelj föl segítségemre!
³ Szegezz dárdát, és rekeszd el üldözőim útját! Mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged!
⁴ Szégyen, gyalázat érje azokat, akik lelkemet keresik; hátráljanak meg és piruljanak, akik vesztemet tervezik!
⁵ Legyenek olyanok, mint a polyva a szélben, az ÚR angyala űzze őket.
⁶ Legyen útjuk sötét és csuszamlós, az ÚR angyala kergesse őket!
⁷ Mert ok nélkül, titkon vetették elém hálójukat, és ok nélkül ástak vermet lelkemnek.
⁸ Váratlanul érje őket a romlás, fogja meg őket hálójuk, amelyet ők vetettek ki, essenek ők veszedelembe!
⁹ Lelkem pedig vigad majd az ÚRban, örvendezik szabadításában.
¹⁰ Minden porcikám azt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, URam?! Megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt a rablójától.
¹¹ Hamis tanúk állnak elő, olyat kérdeznek tőlem, amiről nem tudok.
¹² Rosszal fizetnek nekem a jóért, hogy megrövidítsék életemet.
¹³ Pedig amikor ők betegek voltak, zsákruhába öltöztem; böjttel gyötörtem lelkemet, és újra meg újra szívből imádkoztam.
¹⁴ Mintha barátom, testvérem volna, úgy forgolódtam körülötte; mintha anyámat siratnám, úgy görnyedtem a szomorúság miatt.
¹⁵ Ők pedig örültek, amikor megbotlottam, és összegyűltek; idegenek gyűltek össze körülöttem, akiket nem ismertem, gyaláztak engem, és nem nyugodtak;
¹⁶ az ingyenélők léha csúfolkodások közepette fogukat vicsorították rám.
¹⁷ Ó, URam, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásuktól, életemet az oroszlánoktól.
¹⁸ Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
¹⁹ Ne örüljenek rajtam hazug ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek, és ne kacsintsanak össze.
²⁰ Mert nem beszélnek békességgel, hanem álnok dolgokat koholnak azok ellen, akik békések e földön.
²¹ Föltátották rám szájukat, és hahotázva azt mondták: Láttuk saját szemünkkel!
²² Láttad mindezt, ó, URam, ne hallgass, ó, URam! Ne légy távol tőlem!
²³ Kelj föl, ébredj, szolgáltass igazságot, ó, URam, Istenem, az én ügyemben!
²⁴ Ítélj meg engem igazságod szerint, ó, URam, Istenem, hogy ne örüljenek rajtam!
²⁵ Ne mondhassák szívükben: Hahaha! Vágyunk teljesült. Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
²⁶ Szégyenüljenek meg, piruljanak mind, akik örülnek, hogy bajban vagyok! Szégyen és gyalázat borítsa el azokat, akik fölfuvalkodtak ellenem!
²⁷ Vigadjanak és örüljenek, akik igazságomat kívánják! Hadd mondják mindenkor: Nagy az ÚR, aki szolgái előmenetelében gyönyörködik.
²⁸ Nyelvem hirdeti igazságodat és dicsőségedet minden napon.