1 Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.

2 Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.

3 Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett.

4 Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Szela.)

5 Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úr nak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Szela.)

6 Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, nem érik el őt.

7 Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.)

8 Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.

9 Ne legyetek olyan oktalanok, mint a ló vagy az öszvér, amelynek kantárral és zablával kell fékezni szilajságát, másképpen nem közelít hozzád.

10 Sok fájdalom éri a bűnöst, de aki bízik az Úr ban, azt ő szeretettel veszi körül.

11 Örüljetek az Úr nak, ujjongjatok, ti, igazak! Vigadjatok mind, ti, igaz szívűek!