1
A karmesternek: Dávidé. Az Úr hoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?!
2
Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre.
3
Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?
4
Az Úr ott van szent templomában, az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket.
5
Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti.
6
Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük!
7
Bizony, igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.