1
            A karmesternek: Dávidé. Az Úr hoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?!
                            
                
                        
                    2
            Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre.
                            
                
                        
                    3
            Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?
                            
                
                        
                    4
            Az Úr ott van szent templomában, az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket.
                            
                
                        
                    5
            Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti.
                            
                
                        
                    6
            Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük!
                            
                
                        
                    7
            Bizony, igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.