---

¹ A karmesternek: Dávid zsoltára.
² Ments meg, Ur am, a gonosz emberektől, oltalmazz meg az erőszakos emberektől,
³ akik rosszat terveznek szívükben, mindennap háborúságot szítanak!
⁴ Nyelvük éles, mint a kígyóé, viperaméreg van ajkukon. (Szela.)
⁵ Őrizz meg, Ur am, a bűnösök hatalmától, oltalmazz meg az erőszakos emberektől, akik jártomban el akarnak gáncsolni!
⁶ Tőrt vetettek nekem a gőgös emberek, köteleket és hálót feszítettek ki, az út mentén csapdát állítottak nekem. (Szela.)
⁷ Te vagy Istenem – mondom az Úr nak –, figyelj hát, Ur am, könyörgő szavamra!
⁸ Én Uram, Ur am, hatalmas szabadítóm, te véded fejemet a küzdelem napján.
⁹ Ne teljesítsd, Ur am, a bűnös kívánságát, ne engedd sikerülni terveit, ne fuvalkodhasson fel! (Szela.)
¹⁰ A körülöttem ólálkodók fejére zúduljon az a nyomorúság, amit ajkuk felidéz!
¹¹ Hulljon rájuk tüzes parázs, taszítsd őket vizes gödrökbe, hogy föl ne kelhessenek!
¹² Ne maradjon meg a rágalmazó a földön, az erőszakos embert üldözze gonoszsága, míg össze nem roskad!
¹³ Tudom, hogy az Úr felkarolja a nincstelenek ügyét, a szegények jogát.
¹⁴ Csak az igazak magasztalják nevedet, a becsületesek maradnak meg színed előtt.