---

¹ Az ezráhi Étán tanítókölteménye.
² Ur am, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.
³ Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég.
⁴ Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
⁵ Örökre fenntartom utódaidat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat! (Szela.)
⁶ Az egek magasztalják csodáidat, Ur am, hűségedet a szentek gyülekezetében.
⁷ Mert ki van a fellegekben, aki egy sorba állítható az Úr ral? Ki hasonló az Úr hoz az istenfiak között?
⁸ Igen rettenetes az Isten a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazok között, akik körülötte vannak.
⁹ Ur am, Seregek Istene! Ki olyan erős, mint te, Ur am? Hűséged körülvesz téged!
¹⁰ Te uralkodsz a dühöngő tengeren; ha hullámai tornyosulnak, te lecsendesíted őket.
¹¹ Te zúztad szét Rahabot, halálra sebezve; erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.
¹² Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és azt, ami betölti.
¹³ Te teremtettél északot és délt, a Tábór és a Hermón a te nevedet zengi.
¹⁴ Hatalmas a te karod, kezed erős, jobbod felséges.
¹⁵ Igazság és jog trónodnak támasza, szeretet és hűség jár előtted.
¹⁶ Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Ur am!
¹⁷ Nevednek örvendeznek mindennap, és igazságod fölmagasztalja őket,
¹⁸ mert te vagy díszük és erejük. Kegyelmed által emelkedik hatalmunk,
¹⁹ mert az Úr tól van a pajzsunk, Izráel Szentjétől a királyunk.
²⁰ Egykor látomásban így szóltál híveidhez: Segítséget nyújtottam egy hősnek, kiemeltem a nép közül egy kiválasztottat.
²¹ Megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
²² Kezem állandóan vele lesz, karom erőssé teszi őt.
²³ Nem csalja tőrbe ellenség, nem nyomja el álnok ember.
²⁴ Kiirtom előle ellenségeit, és leverem gyűlölőit.
²⁵ Hűségem és szeretetem vele lesz, és nevem által emelkedik hatalma.
²⁶ Ráteszem kezét a tengerre, jobbját a folyókra.
²⁷ Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám!
²⁸ Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között.
²⁹ Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele.
³⁰ Megőrzöm nemzetségét örökké, és az ő trónját, amíg csak meglesz az ég.
³¹ Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint,
³² ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat,
³³ akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért.
³⁴ De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok.
³⁵ Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.
³⁶ Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak:
³⁷ Örökké lesz utódja, trónja előttem lesz, mint a nap,
³⁸ megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.)
³⁹ Mégis eltaszítottad fölkentedet, megvetetted, és megharagudtál rá.
⁴⁰ Felbontottad a szolgáddal kötött szövetséget, porig aláztad koronáját.
⁴¹ Mindenütt leromboltad kerítését, erős városait romba döntötted.
⁴² Fosztogatja minden arra járó, csúffá lett szomszédai előtt.
⁴³ Fölemelted támadói jobbját, örömöt szereztél ellenségeinek.
⁴⁴ Még kardja élét is elvetted, hogy ne tudjon helytállni a harcban.
⁴⁵ Megfosztottad tisztaságától, trónját a földre döntötted.
⁴⁶ Megrövidítetted ifjúsága idejét, szégyennel borítottad el. (Szela.)
⁴⁷ Miért rejtőzöl el oly soká, Ur am, miért lángol haragod, mint a tűz?
⁴⁸ Gondold meg, hogy mit ér az életem, milyen mulandónak teremtettél minden embert!
⁴⁹ Van-e olyan ember, aki életben maradhat, és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától? (Szela.)
⁵⁰ Hol vannak, Uram, régi kegyelmes tetteid, hűséged, amelyet esküvel fogadtál Dávidnak?
⁵¹ Gondolj, Uram, szolgád gyalázatára, amit lelkemben szenvedek sok néptől!
⁵² Mert gyaláznak ellenségeid, Ur am, gyalázzák fölkented lába nyomát.
⁵³ Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen, ámen!