---

¹ A karmesternek: Dávid zsoltára.
² Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.
³ Az Úr megőrzi, és életben tartja, boldog lesz a földön, nem engedi át ellenségei dühének.
⁴ Az Úr enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki, valahányszor betegen fekszik.
⁵ Ezt mondom: Ur am, légy kegyelmes hozzám! Gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened!
⁶ Ellenségeim rosszat mondanak rólam: Mikor hal már meg, mikor vész ki a neve?
⁷ Aki eljön meglátogatni, hiábavalóságot beszél, szívében összegyűjt minden rosszat, azután kimegy az utcára, és kibeszéli.
⁸ Mindazok, akik gyűlölnek, egymás közt sugdolóznak, és rosszat gondolnak rólam:
⁹ Gyógyíthatatlan betegség támadta meg, nem kel föl többé onnan, ahol fekszik!
¹⁰ Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt.
¹¹ De te, Ur am, légy kegyelmes, segíts fel engem, hadd fizessek meg nekik!
¹² Abból tudom meg, hogy kedvelsz, ha nem ujjonghat rajtam ellenségem,
¹³ engem pedig megtartasz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz örökre.
¹⁴ Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen.