1
[A karmesternek: húros hangszerre. Ászáf zsoltára.] (2) Ismerik Istent Júdában, nagy az ő neve Izráelben.
2
(3) Mert hajléka van Sálémban, és lakhelye a Sionon.
3
(4) Ott törte össze a tüzes nyilakat, a pajzsot, a kardot és a hadi szerszámokat. [Szela]
4
(5) Ragyogó vagy te, felségesebb, mint a zsákmányt adó hegyek.
5
(6) Kifosztottak lettek a büszke szívűek, álmukat alusszák, és ereje veszett minden hős kezének.
6
(7) A te dorgálásodtól, ó, Jákób Istene, megdermed mind a szekér, mind a ló.
7
(8) Félelmes vagy te, ki állhat meg arcod előtt, amikor haragszol?
8
(9) Ha az egekből kijelented ítéletedet, megretten és elcsöndesedik a föld.
9
(10) Mert fölkel Isten ítéletre, hogy megszabadítsa a föld minden nyomorultját! [Szela]
10
(11) Az emberek iránti harag is dicsőít téged, még ha csak a harag maradékával is övezed fel magad.
11
(12) Tegyetek fogadalmat, és adjátok meg azt Isteneteknek, az ÚRnak! Mindnyájan, akik körülötte lakoztok, hozzatok ajándékot a Rettenetesnek!
12
(13) Mert megtöri a fejedelmek gőgjét, félik őt a föld királyai.