1 [A karmesternek: Kórah fiainak éneke, magas hangra.] (2) Isten a mi oltalmunk és erősségünk; igen biztos segítség a nyomorúságban.

2 (3) Azért nem félünk, ha megindulna is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe.

3 (4) Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. [Szela]

4 (5) Van egy folyam, melynek árja Isten városát örvendezteti, a Felséges szent hajlékait.

5 (6) Isten van benne, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

6 (7) Nemzetek zajonganak, országok meginognak; ha az ÚR kiengedi hangját, megolvad a föld.

7 (8) A seregek URa velünk van, Jákób Istene a várunk. [Szela]

8 (9) Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki pusztává teheti a földet.

9 (10) Háborúkat némít el a földkerekségen, íjat tör, és kopját ront, harci szekereket éget el.

10 (11) Csendesedjetek el, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld is.

11 (12) A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a várunk!