1Pál, Jézus Krisztus szolgája, elhívott apostol, kiválasztva Isten evangéliuma számára,
2amelyet előre megígért prófétái által a szent írásokban,
3az ő Fiáról, aki Dávidtól származott test szerint;
4a mi Urunk Jézus Krisztusról, aki a szentség Lelke szerint hatalmasan Isten Fiának bizonyult a halálból való feltámadás által.
5Általa kegyelmet és apostolságot kaptunk, hogy az ő nevében való hit engedelmességére juttassunk el minden népet,
6akik között ti is Jézus Krisztus elhívottai vagytok.
7Isten minden szerettének és elhívott szentjeinek, akik Rómában vannak. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
8Mindenekelőtt hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van.
9Mert tanúm az Isten, akinek lelkem szerint szolgálok az ő Fiának evangéliumával, hogy szüntelen megemlékezem rólatok,
10imádságaimban mindenkor könyörgök, bárcsak egyszer már sikerülne eljutnom hozzátok Isten akaratából.
11Mert szeretnélek látni benneteket, hogy valami lelki ajándékot adjak nektek, hogy megerősödjetek,
12azaz hogy egymás hite által – a tiétek meg az enyém által – kölcsönösen erősítsük egymást.
13Nem akarom, hogy ne tudjátok, testvéreim, hogy sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, de mind ez ideig megakadályoztattam, hogy köztetek is – éppúgy, mint a többi pogányok között – nyerjek valami lelki gyümölcsöt.
14Adósa vagyok mind a görögöknek és a barbároknak, mind a bölcseknek és a tudatlanoknak.
15Amennyire rajtam áll, kész vagyok nektek is, akik Rómában vagytok, az evangéliumot hirdetni.
16Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az minden hívő üdvösségére, zsidónak először, de görögnek is.
17Mert az Isten igazsága nyilvánul meg abban hitből hitbe, ahogy meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
18Mert Isten haragja a mennyből megnyilvánul az emberek minden hitetlensége és hamissága ellen, akik az igazságot hamissággal feltartóztatják,
19hiszen ami Istenből megismerhető, nyilvánvaló előttük, mert Isten nyilvánvalóvá tette számukra.
20Mert ami benne láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva alkotásaiból megérthető és meglátható. Nincs tehát mentség számukra,
21mert bár Istent megismerték, mégsem dicsőítették Istenként, és hálát sem adtak neki, hanem gondolkozásuk hiábavalóvá lett, és értetlen szívük megsötétedett.
22Magukat bölcseknek vallva balgává lettek,
23és az örökkévaló Isten dicsőségét felcserélték mulandó emberek, madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával.
24Isten azért szívük vágya szerinti tisztátalanságra adta őket, hogy egymás testét megbecstelenítsék,
25mint akik Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a Teremtő helyett, aki mindörökké áldott. Ámen.
26Isten azért gyalázatos szenvedélyekre adta őket, mert asszonyaik is felcserélték a természetes élést természetellenessel,
27ugyanígy a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fajtalankodtak, de el is veszik tévelygésük méltó jutalmát önmagukban.
28És mivel nem méltatták Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, ezért Isten méltatlan gondolkozásra adta őket, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek.
29Tele is vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rosszindulattal;
32Ezek ugyan ismerik Isten végzését, hogy akik ilyeneket cselekszenek, méltók a halálra, mégis nemcsak megteszik, hanem egyetértenek azokkal, akik ezeket gyakorolják.