---

¹ Miért dühösködnek a nemzetek, és miért gondolnak hiábavalóságot a népek?
² Fölkerekednek a föld királyai, és a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és fölkentje ellen:
³ Szaggassuk le bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!
⁴ Az egekben lakozó kineveti, az ÚR megcsúfolja őket.
⁵ Majd így szól haragjában, és megrettenti őket fölindulásában:
⁶ Én kentem ám fel királyomat szent hegyemen, a Sionon!
⁷ Törvényként hirdetem, az ÚR mondta nekem: Az én fiam vagy te, ma adtam neked életet.
⁸ Kérd tőlem, és odaadom neked örökségül a népeket és birtokodul a föld határait.
⁹ Összetöröd őket vasvesszővel; széjjelzúzod őket, mint egy cserépedényt.
¹⁰ Azért, ti királyok, legyetek észnél, és okuljatok, ti földnek bírái!
¹¹ Szolgáljátok az URat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
¹² Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne vesszetek az úton, mert hamar fölgerjed haragja. Boldogok mindazok, akik benne bíznak!