---

¹ Történt pedig a Júda királyának, Áháznak napjaiban, aki Jótámnak, Uzzijjá fiának a fia volt, hogy eljött Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen, hogy megostromolja, de nem tudták bevenni.
² Hírül vitték ezt Dávid házának, és jelentették: Arám egyesült Efraimmal! Erre úgy reszketni kezdett a király szíve és népének szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben.
³ De az ÚR azt mondta Ézsaiásnak: Menj ki, te és a fiad, Seárjásúb Áház elé a Felső-tó csatornájának végéhez, a Ruhafestők mezejéhez vivő útra,
⁴ és mondd meg neki: Vigyázz, és légy nyugodt, ne félj! Ne lágyuljon meg a szíved e két füstölgő üszkös fadarab miatt, Recínnek, az aráminak és Remaljá fiának fölgerjedt haragja miatt!
⁵ Mert gonoszt tervelt ki ellened Arám, Efraim és Remaljá fia, ezt mondva:
⁶ Menjünk Júda ellen, félemlítsük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királlyá fölötte Tábal fiát.
⁷ De az ÚR Isten így szól: Nem valósul meg, és nem úgy lesz!
⁸ Mert Arám feje Damaszkusz, és Damaszkusz feje Recín, és még hatvanöt esztendő, és elpusztul Efraim, és nem lesz többé nép.
⁹ Efraim feje pedig Samária, és Samária feje Remaljá fia. Ha nem hisztek, bizony nem maradtok meg!
¹⁰ Azután így szólt az ÚR Áházhoz:
¹¹ Kérj jelt Istenedtől, az ÚRtól, kérj a mélységből vagy föntről a magasból!
¹² Mikor azután Áház így szólt: „Nem kérek, és nem kísértem az URat!”,
¹³ akkor azt mondta a próféta: Halld meg hát, Dávid háza! Hát nem elég, hogy embereknek okoztok bosszúságot, még Istenemet is bosszantjátok?
¹⁴ Ezért maga az ÚR ad jelt nektek: Íme, a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuelnek nevezik őt.
¹⁵ Vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt elvetni és a jót választani.
¹⁶ Mert mielőtt e gyermek megtanulná elvetni a gonoszt és a jót választani, pusztává lesz az a föld, amelynek két királyától reszketsz.
¹⁷ Az ÚR pedig oly napokat fog hozni rád, népedre és atyád házára, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elszakadt Júdától: elhozza Asszíria királyát.
¹⁸ Azon a napon füttyent az ÚR a legyeknek Egyiptom folyóvize mellett és a méheknek Asszíria földjén,
¹⁹ s mind eljönnek, és letelepszenek a mély völgyekben, a sziklák hasadékaiban, minden tövisbokron és minden legelőn.
²⁰ Azon a napon leborotválja az Úr a folyamon túl bérelt borotvával, Asszíria királya által a fejet és a lábak szőrét, sőt a szakállt is levágja.
²¹ Azon a napon mindenki csak egy fejőstehenet és két juhot tart,
²² de a sok tej miatt vajat eszik: mert vajat és mézet eszik, aki csak megmaradt e földön.
²³ Azon a napon minden helyet, ahol ezer szőlőtő ezer sékelt ért, tövis és gaz ver föl.
²⁴ Nyilakkal és íjjal jár ott az ember, mivel tövis és gaz veri föl az egész földet.
²⁵ Sőt a hegyekre sem mennek föl, ahol azelőtt kapáltak, mert félni fognak a tövistől és a gaztól. Mindez ökrök legelője lesz, és juhok járnak rajta.