1Jöjjetek ide, népek, és halljátok, figyeljetek, nemzetek! Hallja meg a föld és ami betölti, e földkerekség és minden szülötte!
2Mert haragszik az ÚR minden népre, és megharagudott minden seregükre. Elpusztítja, halálra adja őket.
3A meggyilkoltak temetetlenül hevernek, tetemeik bűze fölszáll, és hegyek olvadnak meg vérük miatt.
4Elporlad az ég minden serege, összegöngyölődik az ég, mint egy könyvtekercs; és lehull minden serege, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb.
5Mert megrészegült kardom az égben, és íme, leszáll ítéletül Edómra, a pusztulásra szánt népre.
6Az ÚR kardja tiszta vér, megmártva kövérjében, bárányok és bakok vérében, a kosok veséjének kövérjében. Mert áldozatot tart az ÚR Bocrában és nagy öldöklést Edóm földjén.
7A bivalyok is elhullanak velük és az ökrök a bikákkal, és vértől részegedik meg a földjük, és poruk zsíros a kövérjétől.
8Mert ez az ÚR bosszúállásának napja, a fizetség esztendeje Sion perében.
9Patakjai szurokká változnak, és pora kénkővé, és földje is égő szurokká lesz.
10Sem éjjel, sem nappal nem alszik ki, örökké gomolyog füstje, nemzedékről nemzedékre pusztán marad, többé senki sem megy át rajta.
11Pelikán és sündisznó birtoka lesz az, bagoly és holló lesz lakója, pusztaságot mér ott a mérőkötél és sivárságot a mérőón.
12Nemesei nem választanak többé királyt, és minden fejedelme semmivé lesz.
13Palotáit gaz veri föl, bástyáit csalán és bogáncs. Sakálok hajléka és struccok lakhelye lesz.
14Ott találkozik a vadmacska a hiénával, és a kísértet társára talál. Csak ott nyugszik meg az éji boszorkány, és ott lel nyughelyet magának.
15Oda rak fészket a bagoly, tojásait költi, és gondozza az árnyékban, ott gyűlnek össze a sasok: az anyamadár párjával.
16Keressétek majd meg az ÚR könyvében, és olvassátok: egy sem fog hiányozni ezek közül, sem egyik, sem a másik nem marad el. Mert szája parancsolta ezt, és lelke gyűjti össze őket!
17Ő vetett sorsot köztük, és keze mérte ki azt nekik mérőkötéllel. Örökre az övék lesz az, nemzedékről nemzedékre ott laknak.