1Te pedig kezdj siratóéneket Izráel fejedelmeiről!
2Ezt mondd: Mi volt anyád? Nőstény oroszlán, oroszlánok között feküdt, fiatal oroszlánok között nevelte föl kölykeit.
3Fölnevelte az egyik kölykét, és az ifjú oroszlánná lett. Megtanult zsákmányt szerezni, és embereket evett.
4De meghallották róla ezt a népek, foglyul ejtették vermükben, és láncon vitték őt Egyiptom földjére.
5Amikor anyja látta, hogy késik, odaveszett a reménysége, fogott egy másikat a kölykei közül, és azt nevelte ifjú oroszlánná.
6Ez járt-kelt az oroszlánok között, ifjú oroszlánná lett, megtanult zsákmányt szerezni, és embereket evett.
7Lerombolta palotáikat, elpusztította városaikat, és megrettent az ország minden lakója ordításának hangjától.
8Akkor szembeszálltak vele a körötte lévő tartományok népei, kivetették rá hálójukat, és foglyul ejtették vermükben.
9Láncra verve ketrecbe vetették, és elvitték Babilón királyához. Börtönbe vetették, hogy ne hallják többé a hangját Izráel hegyein.
10Anyád olyan volt szőlőskertedben, mint a víz mellé ültetett szőlőtő, terméssel és vesszővel bővelkedett a sok víztől.
11Erős vesszői nőttek, uralkodói pálcának valók. Nagyon magas volt, a lombok fölé emelkedett, és kitűnt magasságával és vesszőinek sokaságával.
12De a harag kiszaggatta, földre vetette, és a keleti szél leszárította gyümölcsét. Erős vesszői letörtek és elszáradtak, tűz emésztette meg őket.
13Most a pusztába van ültetve, száraz és szomjas földbe.
14Tűz csapott ki egyik vesszejéből, megemésztette ágait és gyümölcsét. Nincs rajta többé erős vessző, nincs uralkodásra való pálca! Siratóének ez, siratóének lett.