Ezékiel könyve 2
2
Azt mondta nekem: Embernek fia! Állj a lábadra, beszélni akarok veled.
2
Miközben beszélt, lélek jött belém, a lábamra állított, és hallottam azt, aki beszélt hozzám.
3
Azt mondta nekem: Embernek fia! Elküldelek téged Izráel fiaihoz, az engedetlen néphez, akik pártot ütöttek ellenem. Vétkeztek ellenem ők is, és atyáik is mind e mai napig.
4
Az arcátlan és makacs szívű fiakhoz küldelek téged. Ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!
5
Ők pedig vagy meghallják, vagy nem hallják, mivel pártütők háza az övék; de hadd tudják meg, hogy próféta volt közöttük.
6
Te pedig, embernek fia, ne félj tőlük, és beszédüktől se félj! Ha bogáncsok és tövisek vesznek is körül, és ha skorpiókkal laksz is együtt, ne félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, mert pártütők háza az övék.
7
Mondd el nekik az én beszédeimet, akár meghallják, akár nem, mert pártütők háza az övék.
8
Te pedig, embernek fia, halld meg, amit neked mondok! Ne légy engedetlen, mint ez a pártütő ház, nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked!
9
Akkor láttam, hogy íme, egy kéz nyúlt felém, és egy irattekercs volt benne.
10
Kigöngyölítette előttem, és íme, tele volt írva elöl és hátul. Gyászének, panasz és jajszó volt ráírva.