---

¹ Majd így szólt hozzám az ÚR szava:
² Embernek fia! Mire való a szőlőtőke fája minden más fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?
³ Használják-e a fáját, hogy valamit csináljanak belőle? Használják-e cöveknek, hogy mindenféle edényt akasszanak rá?
⁴ Íme, a tűzre vetik, hogy az megeméssze. És ha a két végét megemésztette már a tűz, és a közepe is megperzselődött, vajon alkalmas-e eszközkészítésre?
⁵ Íme, amíg ép volt, semmiféle eszköznek nem volt jó. Mennyivel kevésbé készíthetnek belőle valamit most, mikor a tűz megemésztette, és megperzselődött!
⁶ Azért így szól az én Uram, az ÚR: Amint a szőlőtőke fáját az erdő fái közül a tűzre dobom, hogy megeméssze azt, úgy adom oda Jeruzsálem lakóit,
⁷ és ellenük fordítom arcomat. Tűzből jöttek ki, és tűz emészti meg őket; akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor arcom ellenük fordul.
⁸ Pusztasággá teszem a földet, mivel elpártoltak tőlem – ezt mondja az én Uram, az ÚR.