---

¹ Saul pedig helyeselte az ő megölését. És azon a napon nagy üldözés támadt a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével valamennyien szétszóródtak Júdea és Samária vidékeire.
² Istvánt pedig kegyes férfiak eltemették, és nagy síratást tartottak felette.
³ Saul pedig pusztította az egyházat, házról házra járt, férfiakat és nőket hurcolt el, és börtönbe vetette őket.
⁴ Akik pedig szétszórattak, elmentek, és hirdették az igét.
⁵ Fülöp lement Samária városába, és ott hirdette nekik a Krisztust.
⁶ A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelt arra, amit Fülöp mondott, mert hallották és látták a jeleket, amelyeket tett.
⁷ Mert sok megszállottból hangosan kiáltozva kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta pedig meggyógyult,
⁸ és nagy öröm volt abban a városban.
⁹ Egy Simon nevű ember pedig, aki igen nagyra tartotta magát, már régóta varázslást űzött abban a városban, és ámulatba ejtette Samária népét.
¹⁰ Kicsinytől nagyig mindenki hallgatott rá, és azt mondták: Ez Isten hatalmasnak mondott ereje!
¹¹ Azért hallgattak rá, mert varázslásaival már jó ideje ámulatba ejtette őket.
¹² De miután hittek Fülöpnek, aki az Isten országáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló örömhírt hirdette, férfiak és nők is megkeresztelkedtek.
¹³ Maga Simon is hitt és megkeresztelkedett, majd Fülöp mellé szegődött. Amikor látta, hogy jelek és nagy csodák történnek, teljesen elámult.
¹⁴ Amikor pedig meghallották a Jeruzsálemben levő apostolok, hogy Samária befogadta Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost,
¹⁵ akik amikor lementek, imádkoztak értük, hogy kapjanak Szentlelket,
¹⁶ mert közülük még senkire sem szállt rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.
¹⁷ Akkor rájuk tették a kezüket, és elnyerték a Szentlelket.
¹⁸ Amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Lélek, pénzt ajánlott fel nekik,
¹⁹ és azt mondta: Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem a kezem, elnyerje a Szentlelket!
²⁰ De Péter azt mondta neki: A te pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy Isten ajándéka pénzen megvehető!
²¹ Nincs neked semmi részed vagy örökséged ebben a dologban, mert a szíved nem igaz Isten előtt.
²² Térj meg azért ebből a gonoszságodból, és könyörögj az Úrhoz, hátha megbocsátja neked szíved gondolatát,
²³ mert látom, hogy a keserű irigység és álnokság fogságában vagy.
²⁴ Simon pedig azt mondta: Könyörögjetek értem az Úrhoz, hogy semmi se következzék be abból, amit mondtatok!
²⁵ Ők pedig, miután bizonyságot tettek, és hirdették az Úr igéjét, visszatértek Jeruzsálembe, és sok samáriai faluban hirdették az evangéliumot.
²⁶ Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: Kelj fel, és menj el dél felé, arra a pusztai útra, amely Jeruzsálemből Gázába vezet.
²⁷ Ő felkelt és elment. És íme, egy etióp férfi, az etiópok királynőjének, a kandakénak az udvari főembere és egész kincstárának felügyelője, aki feljött imádkozni Jeruzsálembe,
²⁸ most visszatérőben volt, és kocsiján ülve Ézsaiás prófétát olvasta.
²⁹ A Lélek pedig azt mondta Fülöpnek: Menj oda, és csatlakozz ehhez a kocsihoz!
³⁰ Fülöp tehát odafutott, és hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa. Megkérdezte tőle: Érted-e, amit olvasol?
³¹ Ő pedig azt mondta: Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza nekem? És kérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé.
³² Az Írásnak az a fejezete, amelyet olvasott, ez volt: Amint a juh, amelyet mészárszékre visznek, és amint a bárány az ő nyírója előtt néma, úgy ő sem nyitotta meg a száját.
³³ Megaláztatásában ítélete elvétetett, nemzetségét ki sorolja fel? Mert élete elvétetett a földről.
³⁴ Az udvari főember pedig azt kérdezte Fülöptől: Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Magáról vagy valaki másról?
³⁵ Fülöp pedig megnyitotta száját, és az Írásnak ebből a szakaszából kiindulva Jézust hirdette neki.
³⁶ Ahogy mentek az úton, egy vízhez érkeztek, és az udvari főember azt mondta: Ímhol a víz, mi gátol abban, hogy megkeresztelkedjem?
³⁷ Fülöp pedig azt mondta: Ha teljes szívből hiszel, lehet. Ő pedig így felelt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.
³⁸ És megállította a kocsit, és leszálltak mindketten a vízbe, Fülöp és az udvari főember, és megkeresztelte őt.
³⁹ Amikor pedig a vízből kijöttek, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és többé nem látta őt az udvari főember, de örömmel folytatta az útját.
⁴⁰ Fülöp pedig Azótoszba jutott, és az evangéliumot hirdetve végigjárt minden várost, míg Cézáreába nem ért.