---

¹ Ez az a beszéd, amelyet az ÚR mondott Jeremiásnak:
² Halljátok meg e szövetség igéit, és mondjátok el Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak!
³ Ezt mondd tehát nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Átkozott az az ember, aki nem hallgat annak a szövetségnek az igéire,
⁴ amelyet akkor parancsoltam atyáitoknak, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről, a vaskohóból. Ezt mondtam: Hallgassatok szavamra, és cselekedjétek meg mindazt, amit parancsolok nektek, és népemmé lesztek, én pedig Istenetek leszek.
⁵ Beteljesítem az esküt, amellyel megesküdtem atyáitoknak, hogy nekik adom a tejjel és mézzel folyó földet, amint most így is van. Én pedig így feleltem: Ámen, URam!
⁶ Akkor azt mondta nekem az ÚR: Hirdesd mindezeket az igéket Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin: Halljátok meg ennek a szövetségnek az igéit, és teljesítsétek azokat!
⁷ Mert komolyan kérleltem atyáitokat, attól fogva, hogy fölhoztam őket Egyiptom földjéről, mind a mai napig szüntelenül így kérleltem őket: Hallgassatok szavamra!
⁸ De nem hallgattak rá, a fülüket sem fordították oda, hanem mindenki a maga gonosz szívének hamissága szerint járt. Ezért én bevégeztem rajtuk ennek a szövetségnek minden igéjét, amelyeket azért parancsoltam, hogy aszerint cselekedjenek; de nem cselekedték meg.
⁹ Majd azt mondta nekem az ÚR: Pártütés van Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai között.
¹⁰ Visszatértek atyáik korábbi bűneihez, akik nem akartak hallgatni szavamra, és ők maguk is idegen istenek után járnak, hogy azoknak szolgáljanak. Izráel háza és Júda háza megszegte szövetségemet, amelyet atyáikkal kötöttem.
¹¹ Azért azt mondja az ÚR: Íme, veszedelmet hozok rájuk, amely elől nem menekülhetnek, és kiáltanak majd hozzám, de nem hallgatom meg őket.
¹² Akkor majd elmehetnek Júda városai és Jeruzsálem lakosai, és kiálthatnak azokhoz az istenekhez, akiknek tömjénezni szoktak, de azok nem szabadíthatják meg őket nyomorúságuk idején.
¹³ Mert városaid száma szerint voltak neked isteneid, Júda, és Jeruzsálem utcáinak száma szerint készítetted a gyalázat oltárait; oltárokat, hogy azokon a Baalnak tömjénezz.
¹⁴ Te azért ne esdekelj ezért a népért, egyetlen kiáltó és esdeklő szót se ejts érettük, mert nem hallgatom meg őket, amikor majd hozzám kiáltanak nyomorúságuk miatt.
¹⁵ Mi köze kedveltemnek az én házamhoz? Tömérdek ravaszságot cselekedtél! Vajon az áldozati hús elveheti-e rólad a csapást, hogy azután örvendezhess?
¹⁶ Lombos, szép gyümölcsű, formás olajfának nevezett téged az ÚR. Nagy vihar morajánál tüzet gyújtott rajta, és letördelte ágait.
¹⁷ A Seregek URa, aki elültetett téged, megmondta, hogy veszedelmet hoz rád Izráel házának és Júda házának gonoszsága miatt, amit a maguk kárára követtek el, hogy haragra ingereljenek, mivel a Baalnak áldoznak.
¹⁸ Az ÚR tudtul adta nekem, azért tudom, te láttattad meg velem cselekedeteiket!
¹⁹ Én pedig olyan voltam, mint a mészárszékre hurcolt szelíd bárány, nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem, és ezt mondták: Pusztítsuk el ezt a fát gyümölcsével együtt, irtsuk ki az élők földjéről, hogy még a nevét se emlegessék többé!
²⁰ Ó, Seregek URa, igaz bíró, vesék és szívek vizsgálója! Hadd lássam rajtuk bosszúállásodat, mert terád bíztam ügyemet!
²¹ Azért azt mondja az ÚR az anátótbeli emberekről, akik életedre törnek, és azt mondják: Ne prófétálj az ÚR nevében, mert akkor a kezünk által halsz meg!
²² Azért azt mondja a Seregek URa: Íme, megbüntetem őket: az ifjak fegyver által halnak meg, fiaik és leányaik pedig éhen halnak.
²³ Senki sem marad meg közülük, mert veszedelmet hozok az anátótbeli emberekre, az ő büntetésük esztendejét.