---

¹ Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért, lovakra támaszkodnak, a szekerek sokaságában és a nagyon erős lovasokban bíznak, de nem néznek Izráel Szentjére, és nem keresik az URat!
² Ám ő is bölcs, és veszedelmet hoz, beszédeit nem változtatja meg. Hanem fölkel a gonoszok háza ellen és a gonosztevők segítői ellen.
³ Hiszen Egyiptom csak ember, és nem Isten, és lova is csak test és nem lélek. Ha kinyújtja kezét az ÚR, megtántorodik a segítő, elesik a megsegített, és együtt vesznek el.
⁴ Mert így szólt hozzám az ÚR: Amint az oroszlán és az oroszlánkölyök morog a zsákmánya mellett, amikor összegyűlik ellenük a pásztorok serege, és nem retten meg kiáltásuktól, és nem ijed meg zajongásuktól: úgy száll alá a Seregek URa, hogy hadakozzék Sion hegyéért és halmáért!
⁵ Mint a repdeső madarak, úgy oltalmazza a Seregek URa Jeruzsálemet: oltalmazza és megszabadítja, kíméli és megmenti.
⁶ Térjetek vissza hozzá, akitől oly nagyon elpártoltatok, Izráel fiai!
⁷ Mert azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kezeitek készítettek.
⁸ Elesik Asszíria, de nem férfiak kardjától, nem ember kardja emészti meg azt. Menekülnie kell a kard elől, és ifjai robotosokká lesznek.
⁹ Kőszála rettegve menekül, és fejedelmei rémülten futnak el a zászlótól. Így szól az ÚR, akinek tüze a Sionon van és kemencéje Jeruzsálemben.