1Jaj az efraimi részegek kevély koronájának, hervadó viráguk dicső szépségének, amelyet a bortól legyőzöttek viselnek, és amely a termékeny völgy fejénél van!
2Íme, egy erős és hatalmas férfi jön az Úrtól, olyan, mint a jégverés, mint a veszedelmes szélvész, mint sodró vízözön áradása, és kezével földhöz veri azt.
3Lábbal tapossák majd az efraimi részegek kevély koronáját,
4és úgy jár szép ékességének hervadó virága, amely termékeny völgyének fejénél van, mint a korai füge gyümölcsszedés előtt. Mihelyt valaki meglátja, alig veszi kezébe, már le is nyeli.
5Azon a napon a Seregek URa lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe maradékának.
6Ő lesz az ítélet lelke abban, aki az ítélőszékben ül, és erőssége lesz azoknak, akik visszaverik az ellenséget a kapunál.
7De ezek is tántorognak a bor miatt, és szédelegnek a részegítő italtól. Pap és próféta tántorog a részegítő italtól, megzavarodtak a bortól, szédelegnek a részegítő ital miatt, tántorognak a látomáskor, és meginognak az ítélethozatalban.
8Minden asztal tele van undok okádással, úgy, hogy nincs tiszta hely.
9Kit tanít ő tudományra? A tanítást kivel értetné meg? A tejtől elválasztottakkal és a csecstől elszakasztottakkal?
10Mivel parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály jön; itt egy kicsi, ott egy kicsi.
11Mert dadogó ajakkal és idegen nyelven szól e néphez,
12ő, aki ezt mondta nekik: Ez a nyugalom helye, nyugodjon meg a megfáradott. Ez a pihenés! De nem akarták meghallani!
13Ezért lett nekik az ÚR beszéde parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi. Hogy járjanak, és hanyatt essenek, és összetörjék magukat, és csapdába essenek, hogy megfogják őket!
14Ezért halljátok az ÚR beszédét, csúfolódó férfiak, akik uralkodtok e népen, amely Jeruzsálemben lakik.
15Mert így szóltok: Szerződést kötöttünk a halállal, a sírral meg szövetségre léptünk. A sodró áradat, ha jön, nem ér el minket, mert a hazugságot választottuk oltalmunkul, és a csalárdság mögé rejtőztünk el.
16Ezért így szól az én Istenem, az ÚR: Íme, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal. Aki hisz, az nem fut el!
17A jogosságot mérőkötéllé tettem és az igazságot szintezővé. Jégeső söpri el a hazugság oltalmát, és víz önti el a rejtekhelyét.
18Semmivé lesz a halállal kötött szövetségetek, és nem áll meg a sírral való egyezségetek. Ha jön az ostorozó áradat, elsodor titeket.
19Ahányszor csak eljön, elragad titeket, mert eljön minden reggel meg nappal és éjszaka is. Borzalom megérteni ezt a kijelentést.
20Mert rövid lesz az ágy ahhoz, hogy kinyújtózhassatok, és szűk lesz a takaró a betakarózáshoz.
21Mert fölkel az ÚR, mint a Perácim hegyén, és megharagszik, mint Gibeón völgyében, hogy véghezvigye munkáját, amely szokatlan lesz, és megcselekedje dolgát, amely hallatlan lesz.
22Most pedig ne csúfolódjatok, hogy köteleitek szorosabbak ne legyenek! Mert hallottam az Úrtól, a Seregek URától, hogy elhatározta az egész ország elpusztítását.
23Vegyétek fületekbe, és halljátok szavam, figyeljetek, és hallgassátok beszédemet!
24Vajon mindig szánt a szántóvető, ha vetni akar, és csak barázdálja meg boronálja a földjét?
25Nem úgy van-e, hogy amikor elegyengette felszínét, fekete köményt hint, illatos köményt szór, vagy búzát és árpát vet sorban a kijelölt földbe és tönkölyt a szélére?
26Így szoktatta rendre és tanította őt Istene.
27Mert nem cséplőszánnal csépelik a fekete köményt, és nem szekér kerekével tapossák a köményt. A fekete köményt bottal verik ki és az illatos köményt pálcával.
28A búzát megtörik, de nem csépelik vég nélkül. Bár ráhajtják a cséplőkereket és lovaikat, de nem törik össze.
29Ez is a Seregek URától származik: csodás a tanácsa, és nagyságos a bölcsessége!