1Ahogy továbbment, látott egy születésétől fogva vak embert.
2Tanítványai pedig megkérdezték tőle: Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?
3Jézus így válaszolt: Sem ő nem vétkezett, sem az ő szülei, hanem ez azért történt, hogy nyilvánvaló legyen benne az Isten munkája.
4Amíg nappal van, annak dolgait kell tennünk, aki elküldött engem, mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
5Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.
6Ezeket mondta, majd a földre köpött, nyálával sarat csinált, és rákente a sarat a vak szemére,
7és azt mondta neki: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában (amely azt jelenti: küldött)! Elment azért, megmosakodott, és amikor visszatért, már látott.
8A szomszédok pedig és azok, akik korábban látták, hogy koldus volt, azt mondták: Nemde ez az ember az, aki itt szokott ülni és koldulni?
9Némelyek azt mondták, hogy ez az, mások pedig, hogy nem ő, csak hasonlít hozzá. De ő azt mondta: Én vagyok az.
10Megkérdezték tőle: Hogyan nyílt meg a szemed?
11Ő pedig azt felelte: Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat készített, rákente a szememre, és azt mondta nekem: Menj el a Siloámhoz, és mosakodj meg! Elmentem tehát, megmosakodtam, és megjött a látásom.
12Megkérdezték tőle: Hol van ő? Nem tudom – válaszolta.
13Ekkor elvitték őt, aki előbb még vak volt, a farizeusokhoz,
14mert amikor Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta a szemét, szombat volt.
15A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan jött meg a látása. Ő pedig azt mondta nekik: Sarat tett a szememre, majd megmosakodtam, és látok.
16A farizeusok közül némelyek azt mondták: Ez az ember nincs Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások azt mondták: Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodajeleket? És meghasonlás támadt közöttük.
17Ismét megkérdezték a vaktól: Te mit mondasz róla, hogy megnyitotta a szemedet? Ő pedig azt mondta, hogy próféta.
18A zsidók nem hitték el róla, hogy vak volt, és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit.
19Megkérdezték tőlük: Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lát most?
20A szülei pedig így válaszoltak: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született,
21de azt nem tudjuk, hogyan lát most, és nem tudjuk, hogy ki nyitotta meg a szemét. Elég idős már, őt kérdezzétek, ő beszéljen magáról!
22Ezeket mondták annak szülei, mivelhogy féltek a zsidóktól, mert már megegyeztek a zsidók, hogy aki Krisztusnak vallja őt, azt ki kell zárni a zsinagógából.
23Ezért mondták annak szülei, hogy elég idős már, őt kérdezzék.
24Másodszor is szólították azért a nemrég még vak embert, és azt mondták neki: Adj dicsőséget az Istennek, mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.
25Az pedig így felelt: Azt nem tudom, hogy bűnös-e, én csak egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.
26Újra kérdezték tőle: Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?
27Ő így felelt nekik: Már mondtam nektek, de nem hallottátok. Miért akarjátok újra hallani? Netán ti is az ő tanítványai akartok lenni?
28Erre összeszidták, és azt mondták: Te vagy annak a tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk.
29Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt Isten, erről pedig azt se tudjuk, honnan való.
30Az ember pedig így válaszolt nekik: Ebben éppen az a csodálatos, hogy nem tudjátok, honnan való, pedig megnyitotta a szememet.
31Mert azt tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, csak azt hallgatja meg, aki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi.
32Örök idők óta nem hallottak még olyat, hogy egy vakon született szemét valaki megnyitotta volna.
33Ha ez az ember nem Istentől lenne, semmit sem tehetne.
34Erre azt mondták neki: Te mindenestül bűnben születtél, és te tanítasz minket? És ezzel kidobták.
35Meghallotta Jézus, hogy kidobták, és amint rátalált, megkérdezte tőle: Hiszel-e az Emberfiában?
36Ő így válaszolt: Ki az, Uram, hogy higgyek benne?
37Jézus pedig azt mondta neki: Most már látod is őt, mert aki beszél veled, ő az.
38Ő pedig azt mondta: Hiszek, Uram. És imádta őt.
39Jézus pedig azt mondta: Ítélet végett jöttem a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.
40A vele levő farizeusok közül néhányan hallották ezt, és megkérdezték tőle: Talán mi is vakok vagyunk?
41Jézus azt válaszolta: Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, de mivel azt mondjátok, hogy látunk, a bűnötök megmarad.