---

¹ De nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongattatás van. Először megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de azután megdicsőíti a tengerhez vivő utat, a Jordán túlsó oldalát és a népek határát.
² A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. Akik a halál árnyékának földjén laknak, azok fölött fény ragyog föl.
³ Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzel neki, és úgy örvendeznek előtted, mint ahogy az aratók örülnek, és úgy vigadoznak, mint amikor zsákmányt osztanak.
⁴ Mert terhes igáját és háta vesszejét, nyomorgatójának botját összetöröd, mint Midján napján.
⁵ Mert a vitézek harci saruja és vérrel szennyezett öltözete elég, és tűz eledele lesz.
⁶ Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, és az uralom az ő vállán lesz. Így nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
⁷ Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége Dávid trónján és királysága fölött, mert fölemeli és megerősíti azt jogosság és igazság által, mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltő szeretete teszi ezt.
⁸ Beszédet küldött az ÚR Jákóbnak, és lehullott az Izráelben,
⁹ hogy megtudja az egész nép, Efraim és Samária lakosai, akik ezt mondják kevélyen és fölfuvalkodva:
¹⁰ A téglafalak leomlottak, de mi faragott kőből újraépítjük. Fügefákat vágtak ki, de mi cédrusokat ültetünk a helyükre.
¹¹ Ám az ÚR szorongatókat támaszt ellenük Recínből, és rájuk uszítja ellenségeit.
¹² Az arámiakat elölről és a filiszteusokat hátulról, és ők falják Izráelt teli szájjal. De mindezzel még nem múlt el haragja, és keze még föl van emelve.
¹³ Hiszen e nép nem tért meg ahhoz, aki őt megverte, nem keresték a Seregek URát.
¹⁴ Ezért kivágja az ÚR Izráelből a fejet és a farkat, a pálmaágat és a kákát egy napon.
¹⁵ A vén és a főember a fej, a farok pedig az a próféta, aki hazugságot szól.
¹⁶ Mert e nép vezérei tévelygésbe vitték a népet, és elvesztek, akiket vezettek.
¹⁷ Ezért ifjainak sem örvend az Úr, árváin és özvegyein sem könyörül. Mert mindnyájan istentelenek és gonosztevők, és minden száj bolondságot beszél. De mindezzel még nem múlt el haragja, és keze még föl van emelve.
¹⁸ Mert fölgerjedt a gonoszság, mint a tűz, megemészti a tövist és a gazt, és meggyújtja a sűrű erdőt, és fölfelé gomolyog, mint egy füstoszlop.
¹⁹ A Seregek URának haragja miatt égett a föld, a nép pedig tűz martaléka lett. Senki sem könyörül testvérén.
²⁰ Vág abból, ami jobbra van, de éhes marad, majd eszik abból, ami balra van, de nem elégszik meg. Mindnyájan karjuk húsát eszik,
²¹ Manassé Efraimot és Efraim Manassét, s mindketten fölkelnek Júda ellen. De mindezzel még nem múlt el haragja, és keze még föl van emelve.