1Azon a napon megbünteti az ÚR kemény, nagy és erős kardjával Leviátánt, a menekülő kígyót, Leviátánt, a tekergő kígyót, és megöli a sárkányt, amely a tengerben van.
2Azon a napon énekeljetek a színbort adó szőlőről!
3Én, az ÚR őrzöm azt és szüntelenül öntözöm. Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki se ártson neki.
4Nem haragszom, de ha tövis és gaz kerül elém, csatára megyek ellene, és lángra gyújtom az egészet.
5Kapaszkodjon inkább erősségembe, kössön békét velem, kössön békét velem!
6Az eljövendő időben meggyökerezik Jákób, virágzik, virul Izráel, és betöltik gyümölccsel a földkerekség színét.
7Vajon úgy verte-e őt, mint azt, aki őt verte? Vagy úgy ölte meg őt, ahogy azokat, akik őt gyilkolták?
8Elűzte, elvetette, és perelt vele, elsodorta erős szelével a keleti szél napján.
9Így tisztul meg Jákób vétkétől, és éppen ez bűne elvételének gyümölcse, hogy olyanná teszi az oltár minden kövét, mint amilyenek a széttört mészkövek: nem állnak többé a berkek és a tömjénező oszlopok!
10A megerősített város magányosan áll, üres és elhagyott hely lesz, mint a puszta. Ott legel a borjú, ott hever, és lerágja az ágait.
11Ha elszáradnak gallyai, összetörik őket, aztán jönnek az asszonyok, és elégetik. Mivel esztelen ez a nép, nem könyörül meg rajta Alkotója, és nem kegyelmez neki Teremtője.
12Azon a napon cséplést tart az ÚR az Eufrátesz folyóvizétől Egyiptom patakjáig, és titeket, Izráel fiai, egyenként szednek majd össze.
13Azon a napon megfújják a nagy kürtöt, és visszatérnek, akik elvesztek Asszíria földjén, s akiket kiűztek Egyiptom földjére, és leborulnak az ÚR előtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.