---

¹ Erre így felelt a témáni Elifáz:
² Hasznára van-e az ember Istennek? Mert önmagának bizonnyal használ az okos!
³ Kedvére van-e a Mindenhatónak, ha te igaz vagy? Van-e nyeresége abból, hogy feddhetetlenül jársz?
⁴ Vagy talán istenfélelmedért ró meg téged, és azért perel veled?
⁵ Vajon nem sok-e a gonoszságod, és nem végtelen-e bűneid száma?
⁶ Hiszen ok nélkül zálogot vettél testvéreidtől, és a szegényeket mezítelenné tetted.
⁷ Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
⁸ A hatalmaskodóé lett az ország, és aki nagy tekintélyű, az lakik benne.
⁹ Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, az árvák karjait eltörted.
¹⁰ Ezért vett körül a veszedelem, és hirtelen rettegés riasztott meg;
¹¹ vagy a sötétség, hogy ne láss, ahogy a vizek árja elborít!
¹² Hát nem olyan magasan van-e Isten, mint a menny? És lásd, mily magasan fénylenek fent a csillagok!
¹³ Te mégis azt kérded: Mit tud az Isten; ítélkezhet-e a homály mögül?
¹⁴ Sűrű felhők takarják el őt, és nem lát, az ég peremén járkál.
¹⁵ Követed-e az ősidők ösvényét, amelyen álnok emberek jártak,
¹⁶ akik idő előtt ragadtattak el, és alapjukat elmosta az ár?!
¹⁷ Akik azt mondták Istennek: Távozzál el tőlünk; mit tehet velünk a Mindenható?
¹⁸ Ő mégis megtöltötte házaikat javakkal. Az istentelenek tanácsa azért távol legyen tőlem!
¹⁹ Látják ezt az igazak, és örülnek miatta, az ártatlan pedig így csúfolja őket:
²⁰ Bizony, kigyomlálták ellenségeinket, és maradékukat tűz emészti meg!
²¹ Bízd magadat Istenre, és légy vele békességben, mert jó származik rád ebből.
²² Fogadd el szájából az oktatást, és szívleld meg beszédeit!
²³ Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, felépülsz, és az álnokságot messze elűzöd sátradtól.
²⁴ Földbe tedd a nemesércet, és patakok kavicsa közé az ófíri aranyat:
²⁵ mert akkor a Mindenható lesz nemesérced és ragyogó ezüstöd.
²⁶ Bizony, akkor a Mindenhatóban gyönyörködsz, és arcodat Istenhez emeled.
²⁷ Hozzá könyörögsz, és ő meghallgat téged; te pedig megadod neki fogadalmaidat.
²⁸ Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az neked, és utaidon világosság fénylik.
²⁹ Ha megaláztak, mondd azt fölmagasztalásnak, mert ha lesütöd szemed, megtart ő téged.
³⁰ Még azt is megszabadítja, aki nem ártatlan, mert kezed tisztaságáért megszabadul.