1Amikor elvégezte Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elment onnan, hogy tanítson és prédikáljon városaikban.
2János pedig, amikor hallott a börtönben Krisztus tetteiről, ezt üzente neki tanítványaival:
3Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?
4Jézus így válaszolt: Menjetek el, és jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok:
5a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, és a szegényeknek az evangéliumot hirdetik.
6Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem.
7Amikor azok eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat?
8Mit látni mentetek hát ki? Finom ruhákba öltözött embert? Hiszen akik finom ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.
9De hát miért is mentetek ki? Prófétát látni? Bizony mondom: még a prófétánál is nagyobbat láttatok.
10Ő az, akiről meg van írva: Íme, elküldöm követemet előtted, aki elkészíti előtted a te utadat.
11Bizony mondom nektek: Asszonytól születettek között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál, pedig a mennyek országában a legkisebb is nagyobb nála.
12Keresztelő János napjaitól fogva mostanáig erővel törnek a mennyek országa felé, és ezek az erőszakosok el is ragadják azt.
13Mert a próféták mindnyájan és a törvény is Jánosig ezt prófétálták.
14És ha el tudjátok fogadni: Illés ő, aki eljövendő.
15Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
16De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és így kiáltoznak a többieknek:
17Fuvoláztunk nektek, és ti nem táncoltatok, siratót énekeltünk, és ti nem sírtatok.
18Mert eljött János, aki se nem eszik, se nem iszik, és azt mondják: Ördög van benne.
19Eljött az Emberfia, aki eszik, iszik, és ezt mondják: Íme, a nagyétkű és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! A bölcsességet tettei igazolják.
20Akkor korholni kezdte azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, és mégsem tértek meg:
21Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban!
22De mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítélet napján, mint nektek.
23És te, Kapernaum, nem az égig magasztaltattál-e fel? A pokolig zuhansz alá, mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, mind e mai napig megmaradt volna.
24De mondom nektek, hogy Sodoma földjének könnyebb lesz az ítélet napján, mint neked.
25Abban az időben Jézus ezt mondta: Magasztallak, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, de kijelentetted a kisgyermekeknek.
26Igen, Atyám, mert így volt kedves előtted.
27Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú kijelenti.
28Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.
29Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és lelketek nyugalmat talál.
30Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.