---

¹ Mondott nekik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad meglankadni.
² Ezt mondta: Volt egy bíró egy városban, aki az Istent nem félte, és az embereket sem sokra becsülte.
³ Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és arra kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
⁴ A bíró egy ideig nem akarta, de azután így szólt magában: Én ugyan nem félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,
⁵ de mivelhogy terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne jöjjön szüntelen, ne zaklasson már engem.
⁶ Majd így szólt az Úr: Halljátok, mit mond ez a hamis bíró?
⁷ Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjelnappal hozzá kiáltanak segítségért, vajon megváratja-e őket?
⁸ Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. Mindazáltal amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?
⁹ Némelyeknek pedig, akik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe vették, ezt a példázatot is mondta:
¹⁰ Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik vámszedő.
¹¹ A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, parázna vagy olyan, mint ez a vámszedő is.
¹² Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szereztem.
¹³ A vámszedő pedig távol állva még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!
¹⁴ Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz, mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.
¹⁵ Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor pedig látták ezt a tanítványok, megdorgálták őket.
¹⁶ De Jézus magához hívta őket, és azt mondta: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
¹⁷ Bizony mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.
¹⁸ Akkor megkérdezte őt egy főember: Jó Mester, mit tegyek, hogy az örök életet elnyerjem?
¹⁹ Jézus pedig azt mondta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten.
²⁰ A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld apádat és anyádat!
²¹ Az pedig azt mondta: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
²² Jézus ezeket hallva azt mondta neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, kövess engem!
²³ Az pedig ezeket hallva igen megszomorodott, mert nagyon gazdag volt.
²⁴ Amikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodott, azt mondta: Milyen nehezen mennek be a vagyonosok az Isten országába!
²⁵ Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.
²⁶ Akik ezt hallották, így szóltak: Ki üdvözülhet akkor?
²⁷ Ő azt válaszolta: Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
²⁸ Péter ekkor azt mondta: Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
²⁹ Ő pedig azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy senki nincs, aki elhagyta házát vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért,
³⁰ és ne kapna sokszorta többet ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.
³¹ Majd maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: Most felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.
³² Mert kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik,
³³ majd megostorozzák és megölik, de harmadnap feltámad.
³⁴ Ők azonban semmit sem értettek ezekből; ez a beszéd rejtve maradt előttük, nem fogták fel a hallottakat.
³⁵ Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
³⁶ Amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódott: Mi dolog az?
³⁷ Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
³⁸ Erre felkiáltott: Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!
³⁹ Az elöl menők csitították, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
⁴⁰ Jézus pedig megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel ért, megkérdezte tőle:
⁴¹ Mit akarsz, hogy tegyek veled? Az pedig így válaszolt: Uram, hogy lássak!
⁴² És Jézus azt mondta neki: Láss, a te hited megtartott téged!
⁴³ És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész nép pedig ezt látva dicsőséget adott Istennek.