---

¹ Aztán felkerekedett az egész sokaság, és elvitték őt Pilátushoz.
² Így kezdték vádolni: Úgy találtuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy a császárnak adót fizessünk, és azt állítja magáról, hogy ő Krisztus, a király.
³ Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig így válaszolt: Te mondod!
⁴ Pilátus azért azt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.
⁵ De azok erősködtek, és azt mondták, hogy tanításával fellázítja a népet egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.
⁶ Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileából való-e.
⁷ Amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, mivel azokban a napokban ő is Jeruzsálemben tartózkodott.
⁸ Heródes pedig nagyon megörült Jézusnak, mert már régóta szerette volna őt látni, mivel sokat hallott felőle, és remélte, hogy majd valami csodát tesz a szeme láttára.
⁹ Hosszasan faggatta, de ő semmit sem válaszolt neki.
¹⁰ A főpapok és az írástudók is ott álltak, és nagy igyekezettel vádolták őt.
¹¹ Heródes katonáival együtt megvetően bánt vele, és kigúnyolta, majd fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz.
¹² Heródes és Pilátus ezen a napon lettek barátok, mert korábban ellenséges viszonyban voltak egymással.
¹³ Pilátus pedig összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
¹⁴ és azt mondta nekik: Elém hoztátok ezt az embert, mint a nép lázítóját, és íme, én előttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam benne, amellyel vádoljátok.
¹⁵ De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne.
¹⁶ Megfenyítem tehát, és elbocsátom.
¹⁷ Az ünnep miatt ugyanis szabadon kellett engednie egy foglyot.
¹⁸ De az egész sokaság felkiáltott: Végezz vele, és bocsásd el Barabbást!
¹⁹ Ez utóbbit a városban kitört valamilyen lázadásért és gyilkosságért vetették börtönbe.
²⁰ Pilátus ekkor ismét hozzájuk fordult, mert szerette volna szabadon engedni Jézust.
²¹ De azok egyre csak kiáltoztak: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
²² Ő pedig harmadszor is azt mondta nekik: De hát mi rosszat tett ez az ember? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne, megfenyítem azért, és elbocsátom.
²³ Azok pedig hangos kiáltozással ostromolták, és követelték, hogy feszítsék meg, és győzött a kiáltozásuk.
²⁴ Pilátus úgy döntött, hogy enged követelésüknek,
²⁵ és elbocsátotta nekik azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
²⁶ Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki éppen a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
²⁷ A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik gyászolták és siratták.
²⁸ Jézus pedig feléjük fordulva azt mondta: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket,
²⁹ mert jönnek majd napok, amelyeken azt mondják: Boldogok a meddők, és a méhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
³⁰ Akkor azt kiáltják a hegyeknek: Essetek ránk! És a halmoknak: Borítsatok el minket!
³¹ Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?
³² Vele együtt két gonosztevőt is vittek kivégzésre.
³³ Amikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívnak, megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.
³⁴ Jézus pedig azt mondta: Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin.
³⁵ A nép ott állt és nézte, a főemberek pedig gúnyosan megjegyezték: Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!
³⁶ A katonák is odamentek, csúfolták, ecettel kínálták,
³⁷ és azt mondták neki: Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!
³⁸ Felirat is volt felette, görög, latin és héber betűkkel: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.
³⁹ A megfeszített gonosztevők közül az egyik így szidalmazta: Nemde te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!
⁴⁰ De a másik megdorgálta ezt mondva: Te nem féled az Istent? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
⁴¹ Mi ugyan jogosan, mert cselekedeteink méltó büntetését vesszük, de ő semmi rosszat nem cselekedett.
⁴² És azt mondta: Jézus, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!
⁴³ Ő így felelt: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
⁴⁴ Már körülbelül hat óra volt, és sötétség lett az egész földön mintegy kilenc óráig.
⁴⁵ A nap elsötétült, és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
⁴⁶ Jézus pedig hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le a lelkemet! – és ezt mondva meghalt.
⁴⁷ Amikor a százados látta, ami történt, így dicsőítette Istent: Bizony, ez az ember igaz volt.
⁴⁸ És az egész sokaság, amely bámészkodni ment oda, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza.
⁴⁹ Mindazok, akik ismerték, és az asszonyok, akik Galileából követték, távolabb állva szemlélték ezeket.
⁵⁰ Volt egy József nevű ember, a nagytanács tagja, jó és igaz férfiú, a júdeai Arimátia városából,
⁵¹ aki nem értett egyet a többiek tanácsával és eljárásával, és maga is várta az Isten országát.
⁵² Ez odament Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.
⁵³ Majd levette a keresztről, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírboltba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
⁵⁴ Az előkészület napja volt, szombatra virradóan.
⁵⁵ Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, elkísérték, és megnézték a sírt és azt is, ahogyan elhelyezték a testét benne.
⁵⁶ Majd visszatértek, és illatszereket és keneteket készítettek elő.