1 Ezután fölment Mózes Móáb síkságáról a Nebó-hegyre, a Piszgá tetejére, amely Jerikóval szemben van, és az ÚR megmutatta neki az egész földet: Gileádot Dánig,

2 és az egész Naftálit, Efraim és Manassé földjét, Júda egész földjét a nyugati tengerig,

3 a déli tartományt és Jerikónak, a pálmafák városa völgyének környékét Cóarig.

4 És azt mondta neki az ÚR: Ez az a föld, amelyet esküvel ígértem meg Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, és azt mondtam: utódaidnak adom. Megengedtem neked, hogy szemeddel lásd, de nem mész be oda.

5 Ott, a Móáb földjén halt meg Mózes, az ÚR szolgája az ÚR szava szerint.

6 Majd eltemette őt a völgyben, a Móáb földjén, Bét-Peórral szemben, de senki sem tudja temetésének helyét máig sem.

7 Mózes pedig százhúsz esztendős volt, amikor meghalt. Nem homályosodott meg a szeme, és nem fogyott el az ereje.

8 És Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a Móáb mezőségén, amíg el nem teltek Mózes siratásának és gyászolásának napjai.

9 Józsué, Nún fia pedig beteljesedett a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette a kezét. Izráel fiai hallgattak rá, és úgy cselekedtek, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek.

10 És nem támadt többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, akit az ÚR színről színre ismert volna.

11 Mert őt küldte el az ÚR mindazoknak a jeleknek és csodáknak a megtételére, amelyeket Egyiptom földjén a fáraón, minden szolgáján és egész országán véghezvitt

12 azzal a hatalmas erővel és félelmetes hatalommal, amellyel megtette Mózes mindezt egész Izráel szeme láttára.