6tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,
7igazmondásban, Isten erejében, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel,
8dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által, mint ámítók és igazak,
9mint ismeretlenek és mégis ismertek, mint halottak és – íme – élők, mint megostorozottak és meg nem öltek,
10mint megszomorítottak, noha mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, és mégis mindenük megvan.
11A szánk megnyílt, a szívünk kitárult előttetek, korinthusiak.
12Nem mi vagyunk szűkkeblűek irántatok, hanem a ti bensőtökben szűk a hely.
13Viszonzásul – mint gyermekeimnek mondom – tárjátok ki ti is szíveteket.
14Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi köze van az igazságnak a hamissághoz? Vagy mi közössége van a világosságnak a sötétséggel?
15És milyen egység lehet Krisztus és Beliál között? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?
16Vagy hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, amint Isten mondta: Bennük lakozom, és közöttük járok, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.
17Azért menjetek ki közülük, és szakadjatok el tőlük – azt mondja az Úr –, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,
18Atyátok leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek – azt mondja a mindenható Úr.