---

¹ A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé.
² Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek!
³ Feneketlen iszapba süllyedtem, nincs hol megállnom. Örvénylő vizekbe estem, elsodort az ár.
⁴ Belefáradtam a kiáltozásba, kiszáradt a torkom, szemem elhomályosodott, míg Istenemre vártam.
⁵ Hajam szálainál is többen vannak, akik ok nélkül gyűlölnek. Sok hazug ellenségem akar elnémítani engem. Azt kell visszaadnom, amit nem raboltam.
⁶ Istenem, te tudod, milyen balga voltam, vétkeim nincsenek elrejtve előtted.
⁷ Ne szégyenkezzenek miattam, akik benned reménykednek, Uram, Seregeknek Ur a! Ne érje gyalázat miattam azokat, akik hozzád folyamodnak, Izráel Istene!
⁸ Mert érted vállaltam gyalázatot, érted borítja szégyenpír arcomat.
⁹ Idegenné lettem testvéreim számára, anyám fiai sem ismernek rám.
¹⁰ Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.
¹¹ Sírtam, és böjttel gyötörtem magam, de ez csak gyalázatomra vált.
¹² Ha gyászruhát öltöttem, szóbeszéd ért miatta.
¹³ Engem szólnak meg a kapuban üldögélők, rólam szólnak a borivók nótái.
¹⁴ De én hozzád imádkozom, Ur am, a kegyelem idején, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg, hűségesen segíts meg!
¹⁵ Húzz ki a sárból, hogy el ne süllyedjek, hadd meneküljek meg gyűlölőimtől, az örvénylő vizekből!
¹⁶ Ne sodorhasson el a víz árja, ne nyelhessen el a mélység, ne záruljon be fölöttem a kút szája!
¹⁷ Hallgass meg, Ur am, jóságos szeretettel, nagy irgalmaddal fordulj hozzám!
¹⁸ Ne rejtsd el orcádat szolgád elől! Bajban vagyok, siess, hallgass meg!
¹⁹ Jöjj hozzám, és válts meg engem, ments meg ellenségeimtől!
²⁰ Te tudod, milyen gyalázat ért, milyen szégyen és szidalom; látod minden ellenségemet.
²¹ A gyalázat összetörte szívemet, egészen belebetegedtem. Részvétre vártam, de hiába, vigasztalókra, de nem találtam.
²² Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak.
²³ Váljék a saját asztaluk kelepcévé, jólétük idején is csapdává!
²⁴ Homályosodjék el szemük, ne lássanak, tedd a derekukat mindig erőtlenné!
²⁵ Töltsd ki rajtuk bosszús haragodat, izzó haragod érje utol őket!
²⁶ Legyen pusztává szállásuk, sátraiknak ne legyen lakója!
²⁷ Mert azt üldözik, akit megvertél, annak a kínjáról beszélgetnek, akit megsebeztél.
²⁸ Büntesd meg őket bűneikért, ne jussanak kegyelmedhez!
²⁹ Töröltessenek ki az élők könyvéből, az igazak közé ne írassanak be!
³⁰ De engem, megalázottat és szenvedőt, segíts meg, és oltalmazz, Istenem!
³¹ Isten nevét dicsérem énekkel, magasztalom hálaadással.
³² Jobban tetszik ez az Úr nak a marháknál, az ép szarvú és körmű bikáknál.
³³ Látják ezt az alázatosak, és örülnek. Ti, Istent keresők, éledjen szívetek!
³⁴ Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg az övéit, ha fogságban vannak.
³⁵ Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük mozog.
³⁶ Mert Isten megszabadítja Siont, felépíti Júda városait. Ott laknak, birtokba veszik,
³⁷ és öröklik azt szolgáinak utódai, ott laknak majd, akik nevét szeretik.