1
            Jöjjetek, örvendezzünk az Úr előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt!
                            
                
                        
                    2
            Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval!
                            
                
                        
                    3
            Mert nagy Isten az Úr, nagy király minden isten fölött.
                            
                
                        
                    4
            Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi.
                            
                
                        
                    5
            Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta.
                            
                
                        
                    6
            Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!
                            
                
                        
                    7
            Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, kezében levő nyáj vagyunk. Most, amikor halljátok szavát,
                            
                
                        
                    8
            ne keményítsétek meg szíveteket, mint Meríbánál, amikor Masszánál voltatok a pusztában,
                            
                
                        
                    9
            ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet.
                            
                
                        
                    10
            Negyven évig bosszankodtam arra a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, nem ismeri útjaimat.
                            
                
                        
                    11
            Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mehetnek be a nyugalom helyére!