Zsoltárok könyve 147
147
Dicsérjétek az Ur at! Milyen jó Istenünkről énekelni, milyen gyönyörű a szép dicséret!
2
Felépíti Jeruzsálemet az Úr, összegyűjti a szétszóródott Izráelt.
3
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4
Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek.
5
Nagy a mi Urunk, és igen erős, bölcsessége határtalan.
6
Támogatja az Úr az alázatosokat, de porig alázza a bűnösöket.
7
Zengjetek hálaéneket az Úr nak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek!
8
Ő az, aki beborítja felhőkkel az eget, esőt bocsát a földre, füvet sarjaszt a hegyeken.
9
Eledelt ad az állatoknak, a károgó hollóknak is.
10
Nem a lovak erejében leli kedvét, nem a férfi izmaiban gyönyörködik.
11
Az istenfélőkben gyönyörködik az Úr, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.
12
Jeruzsálem, dicsőítsd az Ur at, Sion, dicsérd Istenedet!
13
Mert ő erős zárakat tett kapuidra, megáldotta benned lakó fiaidat.
14
Békét szerzett határaidon, a búza legjavával tart jól téged.
15
Elküldi parancsát a földre, beszéde gyorsan terjed.
16
Olyan havat ad, mint a fehér gyapjú, olyan deret szór szét, amilyen a hamu.
17
Darabokban dobálja a jeget, ki állhatja ki hidegét?
18
De ha kibocsátja szavát, elolvasztja azokat, és ha szelet támaszt, már víz csörgedezik.
19
Kijelentette igéjét Jákóbnak, rendelkezését és törvényeit Izráelnek.
20
Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az Ur at!