Zsoltárok könyve 79
79
Ászáf zsoltára. Ó, Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
2
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.
3
Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki.
4
Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet.
5
Ur am, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod?
6
Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül!
7
Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították.
8
Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk!
9
Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket!
10
Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért!
11
Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod!
12
Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, amellyel téged illettek, Uram!
13
Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.