---

¹ A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítókölteménye. A szeretet éneke.
² Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla.
³ Legszebb vagy az emberek közt, kedves szavak áradnak ajkadról, meg is áld Isten örökre!
⁴ Kösd derekadra kardodat, te hős, ölts pompás díszruhát!
⁵ E díszedben járj sikerrel az igaz ügyért, az igazság védelmében! Jobbod félelmetes dolgokra tanítson!
⁶ Nyilaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek kerülnek hatalmadba.
⁷ Trónod Istentől való, mindörökké megmarad, királyi pálcád igazság pálcája.
⁸ Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten, a te Istened öröm olajával.
⁹ Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.
¹⁰ Királylányok viselik ékszereidet, jobbod felől a királyné áll ófíri arannyal ékesítve.
¹¹ Halld csak, leány, nézz, és figyelj ide! Feledd el népedet és atyádnak házát!
¹² Szépségedet a király kívánja, mert ő a te urad, borulj le előtte!
¹³ Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked.
¹⁴ Csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve ruhája.
¹⁵ Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek, barátnői követik, így vonulnak hozzád.
¹⁶ Ujjongó örömmel vezetik őket, úgy vonulnak be a királyi palotába.
¹⁷ Őseid helyébe fiaid lépnek, akiket fejedelmekké teszel az egész földön.
¹⁸ Hirdetem nevedet minden nemzedéknek. Ezért magasztalnak majd a népek örökkön-örökké.